Találkozó az évfordulók jegyében a Balatonnál

Ismét megrendezték a Határtalan magyar irodalom konferen­ciát Badacsonyban. A negyedik találkozót, ahogy a cím is mutatja, az évfordulók jegyében a magyar irodalom jelesei évfordulójának szentelték. Többek között Tamási Áron, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes és Dsida Jenő munkásságával foglalkoztak. Pusztay János nyelvészprofesszor, a konferencia szervezője és házigazdája osztotta meg lapunkkal a négynapos rendezvény történéseit.

2022. 09. 27. 10:00
null
20220101 meleg idővel köszöntött be az új esztendő ezért sokan kirándultak a balatongyöröki szépkilátóhoz balatongyörök pezzetta umberto pu zalai hírlap Fotó: Pezzetta Umberto
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A konferencia védnöke – immár hagyományosan – Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, az Országgyűlés volt elnöke, támogatója az Anyanyelvápolók Szövetsége. A konferencia előadásait a Magyar Napló Kiadó jelenteti meg, a rendezvénynek szentelt külön sorozatában.

– Bár örvendetes módon minden évben néhány fővel gyarapszik a résztvevők, így az előadók létszáma, a jelenlévők hangsúlyozták, hogy sikerült megőrizni a baráti, családias hangulatot, amire a továbbiakban is törekednünk kell – kezdte összefoglalóját Pusztay János. – Az idei rendezvényt a magyar irodalom jelesei évfordulójának szenteltük. A sajtóban is a legtöbbször Tamási Áronról esik szó, mi is egy teljes szekcióval adóztunk tiszteletének, amelynek előadói Sipos Lajos professzor, Medgyessy Éva, Pál-Lukács Zsófia, Molnár Zsolt és Sántha Attila voltak – sorolta.

A nyelvészprofesszor kiemelte, hogy évfordulója van – egyebek között – Gárdonyi Gézának, akiről Egey Emese, Finta Éva és – közvetve, egy nyelvjárásban előadott Göre Gábor-utánzattal – Pusztay János beszélt, Karinthy Frigyesről Fábián László és Moritz László értekezett. Mint említette, több határon túli írónak, költőnek is van évfordulója, amelyekről részben tudhat a hazai közvélemény, így Dsida Jenőről, akiről Muzsnay Árpád tartott előadást, illetve a Dsida-versek angol nyelvű fordításáról Bertha Csilla. – Több évforduló kevésbé ismert, s a konferencia határon túli résztvevőinek előadásából szerezhettünk róluk tudomást. A kárpátaljai irodalom jubilánsairól Dupka György és Zékány Krisztina, a felvidéki jubilánsról, Ozsvald Árpádról Máté László beszélt, Cseke Péter Kemény János írói indulásának műhelyeit mutatta be. Kelemen Mária, mintegy megelőzve a közelgő évfordulót, Petőfi Sándorról tartott előadást. A magyar irodalom román fordítójáról, Gelu Pateanuról Farkas Wellmann Endre beszélt
– mondta Pusztay János.

A professzor kiemelte, hogy jelentősen gazdagították a konferencia programját az olyan magas színvonalú, művészi stílusban megfogalmazott előadások, mint Árkossy Istvánnak Áprily Lajosról, Jánosi Zoltánnak a verseiből kisugárzó Csokonai-arcképről tartott előadása. Verselméleti, illetve nyelvi kérdésekről Bertha Zoltán, Fűzfa Balázs és Karádi Zsolt beszélt. Érdekes összefüggést tárt fel jog és irodalom kapcsolatáról Andrási Dorottya Mikszáth Különös házasság című regénye alapján. Irodalom és a szociográfiai emlékezet kérdéséről beszélt Horváth Júlia Borbála Tria­nontól az ukrán határig című előadásában. Informatív volt Bonczidai Éva nagy lelkesültséggel fűtött beszámolója az általa szerkesztett Magyar Kultúra magazin küldetéséről.

A konferencia kiegészítő programjában szerepelt egy összeállítás Keresztury Dezső verseiből, melyeket Pusztay János adott elő. – Ezzel nemcsak a tavaly megkezdett hagyományt folytattuk, amikor az akkor friss Kossuth-díjas Vári Fábián László verseiből készült összeállítás, hanem megidéztük a hely szellemét is – emelte ki Pusztay János.

A konferenciának helyszínt adó művelődési ház közvetlen szomszédságában áll Keresztury Dezső egykori szőlősháza, ahonnan az 1930-as években elindult a Kodály-módszert népszerűsítő Éneklő ifjúság mozgalom, amint azt a ház falán lévő márványtábla is hirdeti. Ebben az épületben működött 2008–2013 között a Pusztay János alapította Collegium Fenno-Ugricum intézet, amely vállalt tudományos tevékenysége mellett rendszeresen szervezett irodalmi esteket – így Keresztury-estet is –, továbbá tudományos-ismeretterjesztő előadásokat a település lakosainak.

Borítókép: családi, baráti hangulat (Fotó: Fotó: Zalai Hírlap/Pezzetta Umberto)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.