A könyvet Grandpierre Attila kandidátus, a Budapest Centre for Long-Term Sustainability kutatási elnöke, a könyv szerkesztője, társszerzője és Müller Miklós, a New York-i Rockefeller Egyetem professor emeritusa, az MTA külső tagja, a könyv társszerzője mutatta be. Az eseményen részt vett Szvetlana M. Bauer is, a Szentpétervári Állami Egyetem Hidroelaszticitás Tanszékének egyetemi tanára, Bauer Ervin unokája. Az eseményt Kucsera Tamás Gergely egyetemi tanár, a Valóság folyóirat főszerkesztője köszöntötte.
Grandpierre Attila előadásában elmondta, hogy a világegyetem és az élet lényegének megértése sok ezer éven át megoldhatatlan kérdésnek bizonyult. Bauer Ervin az egyetlen, aki a tudomány főútján utat nyitott a válaszhoz, mégpedig az elméleti biológia alapelvének olyan egzakt meghatározásával, amely átfogó tudománnyá fejlődve a modern elméleti fizika teljesítőképességét is felülmúlja. Könyvükben bemutatják Bauer elméleti biológiájának biológiai, az életelvű gondolkodásmód alapján nyert értelmezését. Fény derül arra, hogy
a világegyetem nem élettelen, hanem élő természetű. Nem anyagi, élettelen, hanem élő világegyetemben élünk. A világegyetem lényege élő természetében rejlik, az élet lényegét pedig a Bauer-elv általánosítása, a kozmikus életelv világítja meg.
Bauer fő művének rendkívüli jelentősége az, ami indokolttá teszi e nagy tudós életének alaposabb megismerését is.
– Kopernikusz óta a tudomány legnagyobb fordulatai mind a fizikai világnézeten belüli paradigmaváltozást hoztak – mondta Grandpierre Attila. – Bauer Ervin munkássága az első, amely túlmutat ezen a fizikai világnézeten, mélyebb, biológiai világnézetet alapoz meg, s így még a kopernikuszi fordulatnál is nagyobb jelentőségű előrelépést jelent a világegyetem felépítésének és természetének megértésében. Bauer műve megalapozza az emberiség életelvű gondolkodásmód felé fordulását.
Az anyagelvűség elérhetővé tette az anyagi jólétet, de háttérbe került a lélek és az értelem elsőrangú szerepe, az egyén, a társadalom és a világegyetem szintjén egyaránt. Ennek fényében mérhetjük fel az életelvű fordulat jelentőségét. Az életelvű gondolkodásmód az anyagi jólét mellett elérhetővé teszi a lelki és szellemi jólétet a társadalomban, és az életnek kedvező feltételeket természeti környezetünkben.
A Bauer-elv kimondja: „Az élő és csakis az élő rendszerek soha nincsenek egyensúlyban, és szabadenergia-tartalmuk terhére állandóan munkát végeznek annak az egyensúlynak a beállta ellenében, amelynek az adott külső feltételek mellett a fizikai és kémiai törvények értelmében létre kellene jönnie. A mozgósítás központja a rendszeren belül van.”
A Bauer-elv általánosítása, a kozmikus életelv egzakt, valós alapot ad a bennünk élő kozmikus életösztön felemelő erejének felfedezéséhez, a lélek és az értelem megerősítéséhez, mibenlétének megértéséhez.
Grandpierre hozzátette: időtlen tény, hogy a magyarázat annál jobb, minél egyszerűbb. A megismerés természetes célja az összes megfigyelhető jelenség viselkedésének egyetlen egyszerű elvvel történő magyarázata. A jelenségek viselkedését a természettörvények magyarázzák. A megismerés céljának eléréséhez elengedhetetlen azoknak az alapelveknek a felfedezése, amelyekkel a természettörvények a legegyszerűbben megmagyarázhatók. A tudomány történetében csak néhányan jutottak közel ahhoz, hogy felismerjék: az élettelen, cselekvésképtelen testek viselkedésének magyarázatára irányuló tudományban, a fizikában a legkisebb hatás elve jelenti az elméleti kutatás e fő célját. Annak jelentőségét még kevesebben ismerték fel, hogy az élőlények viselkedésére éppen az a kitartó törekvés a jellemző, amely eltér a legkisebb ellenállás mentén gördülő fizikai viselkedéstől. A tudomány 2600 éves történetében Bauer Ervin volt az egyetlen, aki felismerte a természet alapelveinek rendkívüli jelentőségét, és képessé vált a biológia alapelvén alapuló biológia megalapozására.
Bauer Ervin volt az, aki felfedezte és matematikailag is megfogalmazta a biológiai viselkedésben megnyilvánuló egyetemes alapelvet, és ebből levezette a biológia összes alapvető elméleti törvényét
– hangzott el.
