időjárás 1°C Balázs 2023. február 3.
logo
Slágerek rockköntösben a Papp László Sportarénában

Máté Péter, Karthago, szimfonikusok

Ditzendy Attila
2022.11.17. 06:35
Máté Péter, Karthago, szimfonikusok

Úgy vélem – s ezzel nem vagyok egyedül –, amennyiben Máté Péter nem Magyarországon születik, hanem mondjuk az Egyesült Államokban vagy Angliában, vélhetően világsztár válik belőle. Ebbéli véleményemnek nem mondott ellent sem Szigeti Ferenc, a Karthago vezetője, sem Csatári Bence történész, rockszakíró, amikor a zseniális énekesről, zeneszerzőről, zongoristáról, gitárosról, s a közelgő nagy Aréna-koncertről beszélgettünk, ahol felhangzanak majd a Karthago Máté Péter-feldolgozásai.

– A Corvinával, a Karthagót megelőző zenekarommal, többször kísértünk énekeseket – elevenítette fel Szigeti Ferenc Máté Péterrel kötött ismeretségének históriáját. – Úgy szervezték, hogy minket, a zenekart leraktak például Karcagon a művelődési házban, és még pár zenekart itt-ott-amott, a szólisták pedig körbeutaztak az országban. Mi elkezdtünk játszani, lement néhány szám, amikor bepattant a szervező és bejelentette: „Hölgyeim és uraim, következik Koós János”. János bejött, ledobta a kottát a zongorára, és azt mondta: egyes, hármas, hetes dalok. Odaálltunk a zongora köré és leblattoltuk. Miután lekísértük, megint játszottunk pár számot, majd megint bepattant a műsorvezető. „Most pedig következik Máté Péter.” Bejött Péter, mondta, hogy kettes, hatos, nyolcas, négyes. Hát innen az ismeretség.

Az efféle haknikon túl, az ő tudásával, tehetségével, felkészültségével Nyugat-Európában nyilván többre jutott volna, mint hogy az Elmegyekből világsláger lett Sylvie Vartan előadásában.

– Máté Péter többször próbált betörni a nyugati piacra – magyarázta Csatári Bence. 

– Azonban az önmenedzselés nem volt az erőssége. Azzal meg kifejezett pechje volt, hogy a pártállami rendszerben próbálkozott. Tárgyaltak egy francia kiadóval, egy bizonyos SID nevűvel. Aztán egy idő után megfeneklettek a tárgyalások. Végre az NSZK-ban készített egy felvételt egy magánlemezcégnél. Majd csak várta, várta, mikor fogják visszahívni. Sose hívták, kiderült, hogy a cég csődbe ment. Többször rossz helyen próbálkozott, és tegyük hozzá, Magyarországon sem mindig hozta meg a teljes áttörést karrierjének első tíz éve. Az első kifejezetten elsöprő erejű sikere 1973-ban következett be a Hull az elsárgult levéllel.

Szigeti Ferenc a Máté Péter In Rock lemezre készülve felkutatta a szerző összes dalát, s megállapította, hogy noha mindössze harminchét évet élt, közel kettőszáz számot komponált. A végső válogatásnál, amelyik ötven szerzeményből történt, nyilván akadtak kötelező slágerek, mint az Elmegyek vagy a Hazám.

– Van egy pikantériája a Hazámnak, mert azt Máté Péter a nyolcvanas évek elején írta – fogalmazott Szigeti Ferenc. – Amikor még dúlt a szocializmus, és az úttörők az Internacionálét énekelték. Amikor még föl sem merült, hogy valamikor rendszerváltozás lesz. Szerintem nagyon komoly bátorság meg lelkierő kellett 1982-ben megírni a Hazámat.

A zenész biztosított róla: kezdettől fogva egyértelmű volt számára a dal feldolgozása, tudniillik a mai napig élő tartalmú szerzemény.

– Nem akartunk kizárólag slágereket átdolgozni, másrészt olyan számokat kerestünk, amelyek adekvátan szólalnak meg rockhangszereléssel – mesélte Szigeti Ferenc, aki elárulta: nagyon sok dallal foglalkoztak, s nagyon sokat ejtettek. Előfordult, hogy nekiláttak valamelyiknek, azonban hiába kísérleteztek, nem állt össze.

A Karthago dobosa, Kocsándi Miklós két dalt énekel a lemezen.

– Mind a kettőt csodálatosan. Az egyik a Szülői ház, a másik a Most élsz. De Takáts Tamás is nagyon kitett magáért. Állítom, most van a legjobb hangjánál – szögezte le a zenekarvezető, megjegyezve: tizenkettő plusz egy dal szerepel a CD-n. A pluszszámot Gidófalvy Attila találta, a címe Emlékezz rám!

Csatári Bence kitért Máté Péter hangszerelői zsenijére.

– Magyarországon ő hangszerelte először a Jézus Krisztus szupersztárt. Sőt, ha jól tudom, akkor Júdás szerepét a Rock Színházban először rá osztották. Nem kizárólag énekes volt, meg zongorista, meg gitáros, de nagyon magas fokon művelte a hangszerelést.

Csatári Bence történészhez illő módon kutatta a Csövesek (Krízis) című rockopera iratanyagát, s megtalálta a dokumentumokat, amelyek szerint miniszterhelyettesi értekezletet tartottak az elvtársak, hogy engedélyezzék-e a bemutatót vagy sem. Végül engedélyezték.

– A Szolnoki Szimfonikus Zenekar egy ötvennégy tagú zseniális banda. Amikor először találkoztunk, akkor merült fel, mi lenne, ha együtt játszanánk – tért rá a hétvégi koncertre Szigeti Ferenc. – A karmesterük, Balogh Sándor egy zseni. Ő hangszerelte meg a szimfonikus nagyzenekar számára a Karthago saját dalait is és a Máté Péter-feldolgozásainkat. Nem kevesebb mint háromhavi munkával. Amikor az első próbára mentünk Szolnokra, beültettek a nagyzenekar kellős közepére a hangszereinkkel. Játszani kezdtünk, és körülöttünk megszólalt ez az ötvennégy tagú szimfonikus banda. Menten libabőrösök lettünk mindannyian.

A szombati koncert javát végigmuzsikálják majd a szolnoki szimfonikusok, így igazán különleges koncertet ígér Szigeti Ferenc.

Borítókép: Máté Péter (Fotó: Fortepan/Urban Tamás)

 

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.