Elsőként Csuja László mesélt arról, miként vált filmrendezővé, leszögezve: a rendszerváltás előtt nehéz helyzetben voltak, akik a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kívülről igyekeztek a filmes pályára kerülni, mígnem a 2000-es évek elején a mindenki számára hozzáférhető videó- és számítástechnika okán nagy bumm történt.
Ekkor kezdtem diákfilmfesztiválokra nevezni
– árulta el a rendező, aki a gödöllői Kerekasztal Színházban kóstolt bele a színjátszásba, majd osztálytársa kamerája és a családi PC segítségével áttért a filmezésre. Egyetemi történelmi tanulmányai mellett több ízben sikertelenül jelentkezett a színművészetire, ahová végül – harmadik próbálkozásra – bekerült a forgatókönyvíró osztályba. Mint megjegyezte: a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnáziumában érettségizett, így táncdramaturgiai vonalon szintén továbbtanult, végül a filmművészetek doktora címet szerezte meg.
Topolánszky Tamás Yvan (aki Topolánszky Tamás Harangozó-díjas táncos, koreográfussal való névazonossága miatt vette fel harmadik nevét) szintén nem az SZFE-n, ő a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) végzett. Film iránti elhivatottságát két alkotásnak, a Jurassic parknak és a Forrest Gumpnak köszönheti, amelyeket gyerekkorában látott.
A média design szaknál jobb helyre nem is járhattam volna
– szögezte le az alkotó.
Csuja László még az SZFE doktori iskolájába járt, amikor bemutatták Virágvölgy című 2018-as munkáját, amelyért Karlovy Varyban rendezői fődíjat kapott. – A forgatókönyvírói végzettség már csak azért is hasznos, mert a pályázatokon a forgatókönyveket értékelik, arra adnak pénzt – magyarázta a rendező, akinek az akkor kezdődött inkubátorprogram támogatta kis költségvetésű mozija megvalósítását.
Topolánszky Tamás kamu trélert forgatott diplomamunkaként a MOME egyetlen 4K-s kamerájával. – Amit a Virágvölgy operatőre, Vass Gergely kezelt – mondta el a rendező, hozzáfűzve: később osztálytársaival másfél évig digitális utómunkázták az alkotást. A nem létező sci-fi trélerje hatalmasat szólt a YouTube-on, tudniillik a Levél Istenhez című filmet több mint nyolcszázezren látták. E siker megnyitotta előtte az utat, és elkészíthette a Curtiz című nagyjátékfilmjét, ami Kertész Mihály életének azon szakaszát eleveníti meg, amikor a Casablancát rendezte.
– Ami tévéfilmként A kategóriás montreali filmfesztiválon nyert első díjat – jegyezte meg Kollarik Tamás.
Csuja László a Virágvölgyet követően dokumentumfilmbe fogott. A Kilenc hónap háború egy kárpátaljai magyar család egyetlen gyermekének életét követi a 2015-ös besorozásától a hazatéréséig.
A színház búvópatakszerűen jelen van az életemben. Erdélyi Vándorszínház néven alapítottam nyári társulatot, amellyel a szórványvidékre vittünk előadásokat, olyan helyekre, ahová még a madár sem jár
– emlékeztetett filmje születésére. – A társulattal Kárpátaljára is eljutottunk, ott találkoztam a háborúval és Janival.
MMA-ösztöndíjáról – ami három éven keresztül havi támogatást biztosít fiatal művészeknek műalkotásokra, művészetelméleti munkákra – elmondta: a magyar filmhíradók közel ezer órájából egy három és fél órás filmet állít össze, közben lehántva a híradók propagandisztikus jellegét. Mentorai Buglya Sándor, Balázs Béla-díjas filmrendező, az MMA film- és fotóművészeti tagozat vezetője és Haris László Balogh Rudolf-díjas fotóművész, az NKA fotóművészeti kollégiumának kurátora.
Topolánszky Tamás Yvan ösztöndíja alatt, 2021-től három esztendőn keresztül videónapló formájában rögzíti a DVNA című filmsorozatának megvalósítását. Mozgóképekkel és fotográfiákkal mutatja be egy filmes projekt elkészítésének buktatóit, a mélypontokról történő továbblendüléseket.
Borítókép: Csuja László és Topolánszky Tamás Yvan Kolarik Tamással beszélget (Fotó: Havran Zoltán)
