A művész lelki tartása szólít meg

A Petőfi-emlékévben nemcsak a költő új arcait ismerjük meg, de egyre több műve képzőművészeti alkotásokon keresztül kerül be a köztudatba. Szerényi Gábor grafikusművész a költő életéből, műveiből egyaránt merítő, azokat a szokásostól eltérő módon feldolgozó munkái a Cifrapalotában láthatók.

Szerényi Gábor Az apostol című grafikája A Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című tárlaton, a kecskeméti Cifrapalotában látható június 4-ig, 123 olyan alkotás között, melyek a Kecskeméti Katona József Múzeum felhívására érkeztek.

Petőfit eddig eltakarta előlünk saját kultusza, ami ugyan jogos, de azt eredményezte, hogy a Petőfivel kapcsolatos alkotások többnyire a személyéhez, és kevésbé a művészetéhez kapcsolódtak. Az Apostol című tusrajz ezt a két, látszólag ellentétes felfogást használja fel. Petőfi árnyképe a jól ismert lelkesítő pózban, Izsó Miklós és Huszár Adolf szobrát felidézve, szobortalapzaton áll, lába előtt kaotikus, apokaliptikus világ. Szerényi Gábor elmondta, minden Petőfire reflektáló munkájának fontos mozzanata a személyes kötődés és az, hogy kevésbé közismert információkat gyűjtsön a költőről. Illyés Gyula Petőfiről szóló regénye efféle adalékokkal látta el.

Nemcsak szegény fiú volt, olykor jómódú gyerek is, hiszen az édesapja mészárosként és vállalkozóként dolgozott és taníttatta őt. Egyes korszakai­ban kifejezetten jól ment a sora, tudott zongorázni, franciául, németül beszélt, angolból fordított. Fennmaradt olyan angol–magyar keveréknyelven írt töredéke, mely a mai netes világban is megállná a helyét

– fogalmazott a grafikus, aki Petőfi érzékenysége ­miatt személyes közösséget is érez a költővel. Közös a szabadság szeretete is, Szerényi Gábor 1973-ban részt vett a nem hivatalos március 15-i megmozdulásokban. – A rendőr le akarta tépni a kokárdámat, persze nem a rendőr volt a hibás, hanem a korszellem, az akkori hatalom – állapította meg a grafikusművész.

Petőfi művei még mindig rengeteg meglepetést tartogatnak, A hóhér kötele például, amely a költő egyetlen regénye, ma is erős vízióként hat.

Szerényi Gábor grafikája

– Amikor a rajztollhoz nyúlok, ezek az olvasmányélmények közvetetten kihatnak rám. A belvárosban lakom, naponta felnézek a szobor sziluettjére, lenézek a csörömpölő, kaotikus, modern világra. Nem konkrétumokkal, hanem hangulatában akartam megragadni ezt a kort – magyarázta Szerényi Gábor.

Kérdésünkre, mit ért csörömpölés és káosz alatt, a képzőművész elmondta: 

Magyarország minden gazdasági gonddal együtt is jó hely, de a világ gondjaitól, feszültségeitől nem tudunk függetlenedni. Szellemünkre támadó csörömpölésnek gondolom a reklámok, a vizuális tukmálások, a fölösleges holmik árasztását.

Napjaink embere meg van kergítve. Úgy érzem, hogy az embereket rengeteg hatás éri, és ahhoz kellenek a művészek, hogy ezek között el tudjanak igazodni. A művészek tudnak úgy szólni az emberhez, hogy ráéreznek arra, ami emberi, mint ahogy Petőfi is ráérzett. A ma művészének az feladata, hogy segítsen az embereknek élni.

Szerényi Gábor S amott a zugban kardom című rajza a kiskőrösi Petőfi Múzeumban látható Az idő igaz, / S eldönti, ami nem az címmel megrendezett pályázati kiállításon, és elnyerte a zsűri II. díját az eredeti téma, azaz a versválasztás okán. Ez a grafika Petőfi Lant és kard című költeményére készült.

Az ragadott meg a versben, hogy Petőfi konkrétan megfogalmazta, hogy a költőnek feladata van ebben a világban. A rajzon nem a lant, hanem a kard került ki a parasztbarokk székre, azt akartam, hogy egyértelmű legyen, hogy nem elég méltóbb életet akarni, de meg is kell védenünk.

Feltevésem szerint ma a művésznek egyértelműen ki kell állnia az értékekért. Ez a vers és a rajzom a világnak is üzen: megmutatjuk, hogy a próbatételek ellenére nemes tartással helytállunk. Hiszen nem arról van szó, hogy csak kényelmesen henyélünk egy kibélelt fészekben, de vannak érté­keink, melyekért tennünk is kell. Petőfi életművének hangvétele azért hiteles, mert aki elolvassa, úgy érzi, „Ezt nekem írta!” Ebben érzem Petőfi erejét. Rendíthetetlen szellemi, lelki tartásnak kell lennie a művészi forma mögött, mert csak ez tudja megszólítani a nézőt – árulta el Szerényi Gábor.

Borítókép: Szerényi Gábor (Fotó: Mirkó István)