Szerényi Gábor Az apostol című grafikája A Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című tárlaton, a kecskeméti Cifrapalotában látható június 4-ig, 123 olyan alkotás között, melyek a Kecskeméti Katona József Múzeum felhívására érkeztek.
Petőfit eddig eltakarta előlünk saját kultusza, ami ugyan jogos, de azt eredményezte, hogy a Petőfivel kapcsolatos alkotások többnyire a személyéhez, és kevésbé a művészetéhez kapcsolódtak. Az Apostol című tusrajz ezt a két, látszólag ellentétes felfogást használja fel. Petőfi árnyképe a jól ismert lelkesítő pózban, Izsó Miklós és Huszár Adolf szobrát felidézve, szobortalapzaton áll, lába előtt kaotikus, apokaliptikus világ. Szerényi Gábor elmondta, minden Petőfire reflektáló munkájának fontos mozzanata a személyes kötődés és az, hogy kevésbé közismert információkat gyűjtsön a költőről. Illyés Gyula Petőfiről szóló regénye efféle adalékokkal látta el.
Nemcsak szegény fiú volt, olykor jómódú gyerek is, hiszen az édesapja mészárosként és vállalkozóként dolgozott és taníttatta őt. Egyes korszakaiban kifejezetten jól ment a sora, tudott zongorázni, franciául, németül beszélt, angolból fordított. Fennmaradt olyan angol–magyar keveréknyelven írt töredéke, mely a mai netes világban is megállná a helyét
– fogalmazott a grafikus, aki Petőfi érzékenysége miatt személyes közösséget is érez a költővel. Közös a szabadság szeretete is, Szerényi Gábor 1973-ban részt vett a nem hivatalos március 15-i megmozdulásokban. – A rendőr le akarta tépni a kokárdámat, persze nem a rendőr volt a hibás, hanem a korszellem, az akkori hatalom – állapította meg a grafikusművész.
Petőfi művei még mindig rengeteg meglepetést tartogatnak, A hóhér kötele például, amely a költő egyetlen regénye, ma is erős vízióként hat.
– Amikor a rajztollhoz nyúlok, ezek az olvasmányélmények közvetetten kihatnak rám. A belvárosban lakom, naponta felnézek a szobor sziluettjére, lenézek a csörömpölő, kaotikus, modern világra. Nem konkrétumokkal, hanem hangulatában akartam megragadni ezt a kort – magyarázta Szerényi Gábor.
Kérdésünkre, mit ért csörömpölés és káosz alatt, a képzőművész elmondta:
Magyarország minden gazdasági gonddal együtt is jó hely, de a világ gondjaitól, feszültségeitől nem tudunk függetlenedni. Szellemünkre támadó csörömpölésnek gondolom a reklámok, a vizuális tukmálások, a fölösleges holmik árasztását.
Napjaink embere meg van kergítve. Úgy érzem, hogy az embereket rengeteg hatás éri, és ahhoz kellenek a művészek, hogy ezek között el tudjanak igazodni. A művészek tudnak úgy szólni az emberhez, hogy ráéreznek arra, ami emberi, mint ahogy Petőfi is ráérzett. A ma művészének az feladata, hogy segítsen az embereknek élni.
Szerényi Gábor S amott a zugban kardom című rajza a kiskőrösi Petőfi Múzeumban látható Az idő igaz, / S eldönti, ami nem az címmel megrendezett pályázati kiállításon, és elnyerte a zsűri II. díját az eredeti téma, azaz a versválasztás okán. Ez a grafika Petőfi Lant és kard című költeményére készült.
Az ragadott meg a versben, hogy Petőfi konkrétan megfogalmazta, hogy a költőnek feladata van ebben a világban. A rajzon nem a lant, hanem a kard került ki a parasztbarokk székre, azt akartam, hogy egyértelmű legyen, hogy nem elég méltóbb életet akarni, de meg is kell védenünk.
Feltevésem szerint ma a művésznek egyértelműen ki kell állnia az értékekért. Ez a vers és a rajzom a világnak is üzen: megmutatjuk, hogy a próbatételek ellenére nemes tartással helytállunk. Hiszen nem arról van szó, hogy csak kényelmesen henyélünk egy kibélelt fészekben, de vannak értékeink, melyekért tennünk is kell. Petőfi életművének hangvétele azért hiteles, mert aki elolvassa, úgy érzi, „Ezt nekem írta!” Ebben érzem Petőfi erejét. Rendíthetetlen szellemi, lelki tartásnak kell lennie a művészi forma mögött, mert csak ez tudja megszólítani a nézőt – árulta el Szerényi Gábor.
Borítókép: Szerényi Gábor (Fotó: Mirkó István)
