– A kiállítás létrejöttében fontos szerepet játszott a körülmény, hogy a Vígszínházban bemutatott, Eszenyi Enikő rendezte Hamlet előadást levették a műsorról. A díszletet pedig megsemmisítésre szánták, de Rudolf Péter nekem adta. Ez foglalja magába a kiállítást – árulta el Antal Csaba.
– Személyes vonatkozása a tárlatnak, hogy közel egy időben kezdtük a tervezői pályát, Csaba kicsit előbb, szintén Kaposváron – mesélte Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, a tárlatvezetést megelőzően.
A finisszázs kalauza maga a kiállító művész volt, aki megjegyezte: a kiállítás visszatekintés, a visszatekintés csapdája azonban, hogy bizonyos dolgokat az ember élesen lát, másokban pedig vak.
– Ezért nem időrendben, hanem életkönyv formájában installáltuk, amely „könyv” hatvan lapja bárhol felüthető, nincsen kezdő-, sem záróoldala
– így Antal Csaba.
Az életmű töredékét kitevő száztizenegy előadás többsége kétméteres könyvlapok formájában valóban lapozható. Az első lap az 1976-os Oszlopos Simeoné, Sarkadi Imre drámájának kaposvári bemutatójáé.
– Bármennyire a látványt képviselem, a színészeknek dolgozom – célzott arra, a tervező, hogy számos jeles színművésszel többször vehetett részt közös produkciókban. Egyik legutóbbi munkája az Örkény Színház Szabó Magda Az ajtó című regényének adaptációja. Emerencet az a Pogány Judit alakítja, aki az Oszlopos Simeonban szintén szerepelt.
– Mostanában sok esetben elbánnak a szerzőkkel a színházban – figyelmeztetett Antal Csaba. Ezért a padlón jeles drámaírók nevei olvashatók, akiket képletesen a látogatók is megtaposhatnak, miként a kortárs színház rendezői.
Szemezgessünk azokból a produkciókból, amiket a kiállító művész fontosnak tartott bemutatni.
Marguarite Duras Naphosszat a fákon című művét Anatolij Vasziljev vitte színre, Törőcsik Marival a főszerepben. A három és fél órás előadás a művésznő utolsó nagy lélegzetű szerepe volt. Mivel nem sikerült befejezni az első felvonást, csak a másodikat és a harmadikat játszotta a kaposvári színház.
Antal Csaba több ízben dolgozott Vasziljevvel. A párizsi Odeon színházban A Teréza a filozófus című produkcióban, amit archaikus francia nyelven adtak elő, s szótárral segítették a nézőknek a megértést. A címszereplő színésznő a kiállított tizenegy kilós ruhában játszotta végig a négy és félórás előadást, amelyben negyven percen keresztül táncolt, olyan indiai táncot, amelyet négy hónapon át gyakorolt.
A makettek között ott a Macerata Opera fesztivál Pillangókisasszonyáé. Puccini művét az olasz város százhúsz méter széles színpadán mutatták be, amelyre a tervező hatvan méter széles húsz méter magas Fudzsi hegyet tervezett. Erről hatalmas hógörgeteg zúdult alá – mintegy elolvadt a hegyen a hó – amikor Cso-cso-szán megtudta, hogy Pinkerton elhagyta. A produkció, amit a világ összes táján azonos időpontban közvetítettek, az év előadása lett Olaszországban.
A látványtervező számos országban alkotott, köztük Görögországban, Epidauroszban, az európai színház szülőhazájában, Vasziljev Médea rendezésében. Ezt kilenc hónapon keresztül próbálták. A bemutató negyvenedik percében a nézők egymásnak estek. Hogy miért? Antal Csaba elmesélte. A görög zene egyik válfaja a rebetiko, ami a marginalizált városi rétegekről énekel – ezért nevezik görög blues-nak. Szövege miatt nyilvános helyeken tilos énekelni. A Médea véres, gyermekgyilkos története indokolta, hogy rebetiko dalokat használjanak az előadásban. A nézők egyik fele lelkesen énekelte az eredeti szövegeket, ami zavarta a többieket. Ezért verekedtek össze a premieren. A siker ennek ellenére akkora volt, hogy az összes amfiteátrumban előadták a produkciót. A főszereplőt, Lidía Koniórdut pedig kinevezték kultuszminiszternek.
Természetesen láthatunk képeket, maketteket a tervező Katona József színházbeli éveiből. Köztük Füst Milán Catullusából, a társulat nemzetközi karrierjét elindító egyik előadásból. A produkciót az Odeonba, Giorgio Strehler, az Európai Színházi Unió alapítója hívta meg. A rendező tette lehetővé, hogy fontos tervezők kiállíthassák életművüket. Mint Antal Csaba professzora, Josef Svoboda, vagy Strehler állandó tervezője Ezio Frigerio. Az unió jelenlegi elnöke, Tompa Gábor, a kolozsvári színház igazgató-főrendezője kérte fel Antal Csabát jelen életműkiállításra.
Borítókép: a kiállítás (Fotó: Kurucz Árpád)
