– Ön sokféle módon segítette és segíti a Lajtha-életmű megismertetését, hiszen számos újságcikket írt róla, rádióműsorok kötődnek vezetői tevékenységéhez, mint például a Lajtha születésének 125. évfordulója alkalmából az ön kezdeményezésére készült többrészes műsorsorozat a Bartók rádióban. Mit jelent önnek a Lajtha László-díj? Mennyire hatott munkájára Lajtha László személyisége és gondolkodása?
– Nagy öröm és megtiszteltetés volt számomra, hogy én vehettem át idén a Lajtha-díjat, amelyet a Lajtha László Alapítvány hozott létre 1983-ban. Amikor a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-hez kerültem, aztán a Bartók rádió élére, az én feladatom volt, hogy egyfajta motorja legyek a Lajtha-emlékhangversenyeknek, amelyek szünetében adták át a díjakat. Veisz Gábor kollégám állította össze ezek programját. A díjazottakról rendszeresen készítettünk portréműsorokat, és figyeltem arra, hogy a Lajtha-zeneműveket minél többször lehessen hallani a Bartók rádióban. Tavaly Pad Zoltán karnaggyal együtt szerveztünk hangversenyeket, amelyek során Lajtha László szinte összes egyházi és világi kórusműve elhangzott a Magyar Rádió Énekkarának előadásában. Mindig is nagy tiszteletet ébresztett bennem Lajtha László, példaértékű, ahogy kitartott a művészi értékek, a gyökerei, a hite és a magyarsága mellett. Aki Lajtha László személyiségét, művészetét közelebbről megismeri, megérti, micsoda óriás volt. Valóban megtiszteltetés, hogy annak az örökségnek az ápolásához, amit Lajtha képvisel a magyar zenei életben, bármilyen kis mértékben is hozzájárulhattam. Hitvalló református ember volt, presbiterként szolgált és a Kálvin téri templomban egyházi kórust vezetett. Ezért is áll közel hozzám a személyisége és a gondolkodása.
– Mint a Bartók rádió csatornaigazgatója és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek ügyvezető igazgatója, munkájával számos területen támogatja a magyar komolyzenei kultúra ápolását és népszerűsítését. Milyennek látja a közmédia klasszikus zenei rádióadója, a Bartók rádió tevékenységét?
– Nagy kitüntetés volt számunkra a magyar ismeretterjesztés és média kategóriájának Prima Primissima díja. Bartók Béla neve kötelez bennünket arra, hogy mindig igyekezzünk a legtöbbet nyújtani, odaadóan szolgálni a magyar zenei életet, a magyar kultúrát és legfőképpen a rádióhallgatókat. Ez az elismerés mindenkié, aki valaha a Bartók rádiónál dolgozott. Kiváló csapat van itt, nagyszerű kollégák mind a szerkesztők, mind a gyártásvezetők, adásmenedzserek, hangmérnökök, hangtechnikusok és mindenki, aki a munkánkat segíti. Mindannyiunknak az a véleménye, hogy a rádiónak időről időre meg kell újulni, és ezért teszünk is.
– Milyen új műsorok születnek ennek jegyében?
– Így született például a Fanfár – minden, ami fúvós című műsor, amely január 1-jétől vasárnap délelőttönként jelentkezik hazai és külföldi világhírű muzsikusok és együttesek klasszikus, dzsessz és filmzenei fúvós felvételeinek legjavával. A műsornak két kiváló szerkesztő-műsorvezetője van, akik gyakorló muzsikusok: ifj. Bazsinka József tuba- és Ottmár Dávid trombitaművész. A fúvóstársadalom magáénak érzi ezt a műsort. Indul egy sorozat most a 2022-ben felvett Z-felvételekből. Bánkövi Gyula zeneszerző, a Bartók rádió vezető szerkesztője tartja kézben a Z-felvételekkel kapcsolatos feladatokat, ő koordinálja a zenei lektorátusunk munkáját, hogy milyen művekből születhetnek magas minőségű stúdiófelvételek. Tavaly több mint negyven új művet vettünk fel több mint harminc szerzőtől, ezek az új stúdiófelvételek február 14-től egy hétrészes sorozatban ismét hallhatók a Bartók rádió Ars nova című műsorában. Márciusban ismét készülünk a Bartók rádió napjára, hagyományosan Bartók Béla születésnapján, március 25-én. Egy nagy élő hangversenyfolyamot tervezünk a 6-os stúdióban, fellép többek között a Cantemus Kórus és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, Binder Károly és együttese, valamint Fülei Balázs egy rendhagyó Kvartett műsorral készül muzsikus barátaival. A koncerteket 11 órától a Bartók rádió élőben közvetíti. Ezt a programot szintén Veisz Gábor szerkeszti.
– Pályázatot is hirdettek Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából. Kinek szól ez?
– Összefogva a Magyar Rádió Gyermekkórusával, Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából pályázatot írtunk ki a hazai és a határon túli magyar zeneszerzők számára gyermekkari zeneművek komponálására. A zeneszerzők május 31-ig pályázhatnak műveikkel. A díjazott műveket a Magyar Rádió Gyermekkórusa fogja bemutatni december 17-én a Zeneakadémián, a díjátadó hangversenyen.
Borítókép: A rádiós szakember számos területen támogatja a komolyzenei kultúrát (Fotó: MTVA/Csöndör Kinga)
