– Amikor legutóbb beszélgettünk önnel, a művészeti szféra és a művészek is keresték a helyüket a koronavírus-járvány okozta új működési rendszerben. Azóta már újra élhet a hivatásának. Milyen tapasztalatokat szerzett ebben a kényszerű időszakban?
– Művészként a létjogosultságát kérdőjelezte meg az ember, hiszen nem csinálhattuk azt, ami a hivatásunk, vagy legalábbis nem olyan hatásfokon. Az aktívabb online jelenlét egyfajta köztes megoldás volt, ám tudtunk gondolkodni a következő művészeti produkción, szakmai kihívásokon is. Így találtunk egymásra Léder-Puja Andrea operaénekessel és Oláh Krisztián jazz-zeneszerzővel és zongoraművésszel: szemléletmódunk és a zenéhez és a különböző műfajokhoz való viszonyunk megegyezik. Így szinte nem is volt kérdés, hogy szeretnénk közösen is dolgozni. A lounge-féle stílus mellett döntöttünk, ami már az 1950-es években létező stílus volt, a jazz-zene egyik alműfaja, tehát ennek a szellemiségéből inspirálódtunk az előkészítés során. Ez már csak azért is érdekes, mert korántsem evidens, hogy két operaénekes lounge stílusban ad elő, de ez teret adott számtalan izgalmas kísérletnek is. Kéthetente találkoztunk, sokat beszélgettünk, s természetesen zenéltünk. Egyszer csak pedig összeállt a végső forma és műsor.
– A Budapest Opera Lounge névre keresztelt formáció pedig hamarosan debütál is a Találkozások című esttel. Milyen műfajokat karoltak fel?
– A Fészek Művészklub Kellér-szalonjában szombaton 19 órától lépünk színpadra hárman Lesinszki Dávid beatbox-művész közreműködésével. Bemutatjuk, hogy mivé érett ez a projekt. A repertoár része barokk ária, sanzon és nápolyi dal is, de egy egészen új köntösben. Ugyanis jazzharmónia-világba ültetjük át ezeket a dalokat.
– Miért pont a barokk ária és a jazz fúzióját választották?
– Úgy vélem, hogy a barokk a jazz alapja. Tehát, ha nem létezik a barokk zene, akkor nem jön létre a jazz sem. A jazz improvizációs része, melyről leírja a zenetörténet, hogy amerikai gyökerű, valójában előtte, a barokk korban már jelen volt Európában is. Ha pedig tanulmányozunk néhány barokk operát vagy csak egy áriát – gondoljunk csak Bach vagy éppen Handel műveire – akkor hallhatjuk, hogy az alapjuk voltaképpen jazz-zene.
– Mi a célja a szombati koncertnek?
– Bízom benne, hogy egy ilyen formációban és ilyen stílusban kicsit közelebb tudjuk hozni a közönséghez az opera műfaját, a minőségi zenét. Mint tudjuk, sokan feszengenek egy-egy operaelőadáson, félnek is talán két vagy akár három felvonást is végigülni, de a Budapest Opera Lounge formációval éppen a dalszínház és a hallgatók közti falat szeretnék lebontani, de legalábbis közelíteni egymáshoz, valamint megmutatni nekik az operazene szépségeit. A cél a minőségi muzsikálás, hiszen sajnos a mai világban könnyedén hozzáférünk sok-sok divatos, ám kevésbé igényes dalhoz. Mi éppen ezért az értéket és a minőséget szeretnénk képviselni. Hiszünk ebben a küldetésben, s remélem, hogy ezt a vállalkozást közönség is pozitívan fogadja. Hiszen nemcsak a klasszikus zene kerül előtérbe, hanem a beatbox lesz a fűszere az estének, amiért pedig Lesinszki Dávid felel. Ezáltal is próbáljuk még közelebb hozni az emberekhez a minőségi zenét.
– Milyen terveik vannak a jazz-köntösben előadott művekkel?
– Szeretnénk majd további koncerteket, s tervben van az is, hogy rögzítjük a hanganyagot és kiadjuk bakelitlemezen.
A szombati koncertre jegyeket ITT válthatnak.
Borítókép: Kendi Lajos (Fotó: Damnak Jázmin)
