A régi debreceniek emlékeznek a Mémoszra. Az építők szakszervezetét nevezték így, amelynek kultúrháza a Kossuth utcában várta minden hétvégén a táncolnivágyókat, akik csurig megtöltötték a nagytermet. Eme intézmény vezetője gondolta ki, hogy ha már ennyire szeretik a táncot a debreceni fiatalok, együttest szervez, hogy ne csak a hét végi össztáncokon lehessen táncolni. Így alakult meg az Építők Népi Tánccsoportja, az akkori névadási szokásoknak megfelelően. Aztán egyre inkább látszott, hogy az együttes túlnő egy megye építőipari vállalatainak szakszervezeti keretein. 1960-ban felvették mai nevüket, és az addigi két művészeti vezető, Béres András és Varga Gyula közül utóbbi formálta az együttes művészeti profilját.
Addigra már betagozódtak Debrecen és Hajdú-Bihar kulturális életébe. Nem eshetett meg ünnepi esemény nélkülük és három évvel idősebb testvérük, a Debreceni Népi Együttes nélkül. A kettőt gyakran össze is tévesztik egymással, hiszen mind a kettő debreceni, de előfordult, hogy közösen táncolták el a Szabadság őrvárosa produkciójukat.
Hírük csakhamar eljutott a külországokba is. Első fellépésük óta – az akkor csehszlovákiai madovicei nemzetközi fesztiválon – mintegy százhúsz alkalommal léptek föl vagy turnéztak külföldön Japántól Amerikáig, Finnországtól Egyiptomig, Tunéziáig, sőt az Azori-szigetekig is.
Kitüntetésekből, díjakból úgyszólván mindent megkaptak, amit egy művészeti együttes megkaphat. Sok-sok nívódíjat a néptáncmegméretéseken, nemzetközi fesztiválokon legtöbbször első díjasok lettek. A Hajdú Táncegyüttes munkássága bekerült a Hajdú-bihari Értéktárba, ezen keresztül a Nemzeti Értéktárba is. Segítenek más, hasonló együtteseknek is. Bábáskodásukkal már több más településen is hoztak létre tánccsoportot.
Az együttes jelenlegi vezetője Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint, akik házasságukat is az együttesnek köszönhetik, hiszen ott ismerkedtek meg. Ők jövőre ünnepelhetik, hogy harminc éve vezetik a táncosokat. S ez bizony nem könnyű munka, hiszen ma már nagyon sokrétű az együttes tevékenysége. Többek között működtetnek egy alapfokú művészeti iskolát 6–13 éves kor közötti gyerekeknek. Az egyre nagyobb tudású táncosok az életkoruknak megfelelő csoportokban táncolhatnak, amíg eljutnak a felnőttegyüttesig. Sőt azoknak sem kell búcsúzniuk az együttestől, akik 30-40 éve ropják a táncot. Nekik hozták létre a Hajdan Hajdú-csoportot. Hétmérföldes kulturális egyesületük pedig bárki által látogatható táncházakat szervez.
Borítókép: Debreceni Hajdú Táncegyüttes (Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Kiss Annamarie)
