Mint lapunkban is megírtuk, a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kiírt nemzetközi műfordítói pályázatra – mely egy kötelező, a Szabadság, szerelem! című költemény és egy vagy több szabadon választható Petőfi-vers fordításából állt – száz költő tollából mintegy ötszáz műfordítás érkezett. Ezekből válogatta ki a zsűri a legjobbakat. Azerbajdzsán esetében megosztott első hely lett: Ramil Ehmed és Baris Cavid Mövsümlü, továbbá a kazak Dauren Berikqazhyuly, a kirgiz Toluk Bek Baizak, a török Dursun Ayan, a türkmén Akmyrat Rejebow és az özbek Rustam Musurmon műfordításait találták a legjobbnak.
A műfordítók megértették Petőfi lelkiségét
Hóvári János köszöntötte a megjelenteket az Ybl-villában, amelyet már az 1880-as években is a legszebb budai villák között emlegették. Az ősfás park övezte műemlék épület a neoreneszánsz irányzat egyik legelső megjelenése volt a fővárosban, amely ma ismét eredeti szépségében tündököl. A nagykövet lapunknak kiemelte Petőfi világirodalomban elfoglalt helyét, valamint azt, hogy emlékének és hatásának megőrzésében fontos szerepe van a különböző kulturális tényezőknek. – Örülök annak, hogy ezt a versfordító versenyt meg tudtuk rendezni, amelyben a Türk Államok Szervezete csak kezdeményező volt – emelte ki a nagykövet. – Két emberé az érdem: Sultan Raev, a Turksoy főtitkára és Lezsák Sándor, a Lakitelki Népfőiskola Alapítvány elnöke egyezett meg abban, hogy a Petőfi emlékévben meghirdetik közösen ezt a versenyt. A különböző türk országok írószövetségei is segítettek a hirdetésben.
A jelenlévők, akik részt vettek és díjat nyertek ebben a megmérettetésben olyan költők, akik a kortárs irodalmi élet fontos személyiségei. Úgy látom a fordítások alapján, hogy nagyon komolyan vették a munkát, megértették Petőfi lelkiségét és azt adták vissza anyanyelvükön.
A díjazottak a magyar kultúra mélységébe is beleláttak, hiszen részt vettek a március 15-i ünnepségen, látták Budapestet és a vidéki Magyarországot egyaránt és értékelik azt az elkötelezettségünket, hogy foggal-körömmel védjük a kultúránkat, nem engedünk a 48-ból – mondta határozottan Hóvári János.
Létrejött a a Türk Írók Szövetsége
Erős Kinga, a Magyar Írószövetség elnöke is köszöntötte a díjazottakat, mint olyan elkötelezett alkotóművészeket, akik azon fáradoztak, hogy emblematikus költőnk, Petőfi Sándor verseit lefordítsák anyanyelvükre. – Ezáltal nem csupán Petőfi hírét, költői nagyságát tolmácsolták műfordítóként, hanem a magyar néplélek, gondolkodásmód és kultúra közvetítőivé is váltak –hangsúlyozta az elnök. – Hiszen Petőfi művein keresztül bennünket, utódait is jobban megismertek. Nagyon örültem annak a kezdeményezésnek, hogy a Szabadság szerelem című epigrammát fordították le, hiszen ez ars poétikus esszenciája Petőfi életművének, s a mi szempontunkból e mű lényegi sajátossága a fordíthatóság. Ez a vers talán azért hajlik könnyen a műfordításra, mert olyan egyetemes emberi vágyakat, érzéseket és célokat fogalmaz meg, amelyek felülemelkednek a kulturális különbözőségeken – emelte ki az elnök. Erős Kinga kifejtette, hogy nagy öröm számára, hogy
március 6-án létrejött a Türk Írók Szövetsége. Mint mondta, ez óriási lehetőség arra, hogy a türk világ irodalma széles körben ismertté váljon és remek alkotók munkáin keresztül ismerhessük meg egymást.
Az este kötetlen beszélgetéssel folytatódott.
Tasnádi Edit turkológus fordító is jelen volt a rendezvényen, aki négy közös könyvet is készített már korábban az egyik díjazottal, a török Dursun Ayan költővel. Utolsó közös könyvük a Petőfi Sándor címet viseli. A kötet verseinek nyers fordítását Tasnádi Edit végezte, Dursun Ayan pedig a műfordítást. A kötetet négy városban mutatták be ősszel közösen Törökországban.
Borítókép: A Petőfi Sándor Nemzetközi Versfordító Verseny díjazottjai az Ybl-villában Fotó: Kovács Zoltán
