Cziffra György interpretációja Liszt rapszódiái terén világhírűek és etalon értékűek, amelyek nagy hatást gyakoroltak a későbbi zongorista generációkra. Bartók Béla így fogalmazott tudományos akadémiai székfoglalójában Liszt Ferenc Magyar rapszódiáiról: „Formailag, technikailag azonban ezek is tökéletesek, sokszor talán tökéletesebbek, mint egynémely nagyobb szabású, tartalmilag jelentékenyebb műve.”
Liszt Magyar rapszódiái csendülnek fel a koncerten
Az 1840-es években Magyarországon tartott koncertjein Liszt Ferenc rendszeresen improvizált kedvelt hazai dallamokra, majd e rögtönzésekből fejlesztette nagyszabású koncertdarabbá az első tizenöt rapszódiát.
Bravúrosan ágyazta a magyaros dallamokat az európai műzene stílusába, a verbunkos hagyományból eredő lassú-gyors szerkezetben.
A négy kései mű már a szerző zavarba ejtően modern stílusában született, saját dallamokra, a Spanyol rapszódia pedig mediterrán témáival és gondos megkomponáltságával emelkedik ki a darabok sorából. Diadalmas része ez a liszti életműnek, s mi sem ünnepelhetné méltóbban, mint egy nagyszabású, színes maraton, amely során egészen eltérő személyiségű művészek egyedi megközelítésében élvezhetjük és fedezhetjük fel újra a rapszódiák kincseit.
Műsor:
9. és 14. Magyar rapszódia (Vida Mónika Ruth)
16., 17., 18., 19. Magyar Rapszódia (Csalog Gábor)
3., 6. Magyar Rapszódia (Érdi Tamás)
***
Spanyol rapszódia, 7., 11., 2. Magyar rapszódia (Ránki Fülöp)
1., 4., 8., 10., 13. Magyar rapszódia és román rapszódia (Király Csaba)
5., 12., 15. Magyar rapszódia (Mocsári Károly)
Az április 17-én 18 órakor kezdődő koncertre jegyek még válthatók.
A Cziffra György Fesztivál további programjairól a weboldalon, illetve a Facebook-oldalon tájékozódhatnak.
