– Ha az ember visszatekint, egy sor dologra büszke és egy sor dologban van hiányérzete. Büszke vagyok arra, hogy felépült egy intézmény, amely más, mint a többi, különbözik a világ összes színházától – mondta lapunknak Vidnyánszky Attila, aki a következő öt évben is a Nemzeti Színház vezérigazgatója marad. Hozzátette, hogy a Nemzeti Színház egyszerre működik egy normális repertoárszínházként, de befogadószínház is egyben, amelyik évente akár több mint száz előadásnak ad helyszínt. Kiemelte, hogy tájoló színházként bejárják az országot, és a Nemzeti Színház ad otthont az ország legnagyobb nemzetközi fesztiváljának, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozónak, de arról is szólt, hogy oktatási intézményről is beszélhetünk a Nemzeti kapcsán, amely több egyetemmel is együttműködik.
Vidnyánszky Attila: Minden darabon keresztül a máról beszélünk
– A működési rend az, amire a leginkább büszke vagyok, és kifejezetten örülök annak, hogy van még időm gördülékenyebbé tenni a felépített rendszereket
– mondta Vidnyánszky, aki a jövőről is szólt. – Egyelőre nem tudom messzebb látni a jövőt, mint a színházi olimpia távlata, mert ez egy óriási feladat, ráadásul a lehetőség a megrendezésére nagy elismerése az eddigi munkánknak – hangsúlyozta az igazgató. Szólt arról is, hogy ekkora méretű színházi rendezvény még nem volt Magyarországon: 58 ország 400 társulata, 750 produkcióval és 7500 fellépővel várja az érdeklődőket április 1. és július 1. között.
Vidnyánszky Attila lapunknak azt is elmondta, hogy nem akar változtatni a klasszikus és modern, valamint a magyar és külföldi színdarabok arányain, vagyis mindegyikből marad az egynegyed arány, de fontosnak tartotta, hogy bátor színházi nyelven szólaljanak meg a darabok a jövőben is a színházban.
Az új időszak egyik legfontosabb bemutatója a Bánk lesz, amelyet az igazgató rendez, és amelyről már tudni lehet, hogy teljesen rendhagyó előadásra számíthatunk.
A szeptemberi bemutatón egy olyan totális színházi előadást láthat a közönség, amely a színházi hatásmechanizmusokon túl a filmművészet, a zene és a kortárs mozgásművészet eszközeivel is él.
– Minden darabon keresztül a máról beszélünk, magunkat fogalmazzuk újra, a Bánk bán kérdésfelvetéseit és konfliktusait tekintve örök darabja a magyar nemzetnek, ami ma is aktuális ebben a köztes helyzetben, amiben vagyunk, mert Magyarország kisülési pontként kelet és nyugat között helyezkedik el. Totális színházat próbálok színpadra vinni, ahol a hősök emberi dimenzióban jelennek meg, és egy igazi, nagy, vívódó hamleti Bánkot is láthatunk majd a színpadon
– tette hozzá Vidnyánszky Attila, aki 2028-ig állhat a színház élén.
Névjegy
1964-ben született az ukrajnai Beregszászon, 2004-ben a Magyar Állami Operaház főrendezőjévé nevezték ki, 2005 óta tagja a Magyar Művészeti Akadémiának, 2006 és 2013 között a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója volt, 2008-ban részt vett a Magyar Teátrumi Társaság megalapításában, a szervezetnek azóta elnöke. 2020-tól a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke, 2011-ben megkapta a Kossuth-díjat.
Borítókép: Vidnyánszky Attila (Fotó: Havran Zoltán)
