− Mit tud meg még Magyarországról a biennálé vendége a pavilonban?
– Ha a látogató belép a térbe, a teljes, Baán László által életre hívott Liget Budapest projektet látja, hiszen ez Európa legnagyobb kulturális beruházása jelenleg: a Kárpát-medence mindig is a kultúra értékhordozója volt. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Zene Háza és majd a Nemzeti Galéria a Hősök tere felől a Műcsarnokkal és a Szépművészeti Múzeummal együtt egy olyan kerek egészet alkot, amiért érdemes eljönni ide.
Bemutatjuk magát a múzeumépületet és a homlokzati paneleket, majd a számítógépes programmal alkotott interaktív elemeken át a Kemecsi Lajos – a Néprajzi Múzeum főigazgatója – által vezetett múzeumi gyűjteményt is, a háttérben pedig a cím, a Reziduum, arról szól, hogy szóljunk az alkotókhoz.
„Álljatok meg egy pillanatra és egységben gondoljátok végig a világot!” Értjük a fenntarthatóság hangsúlyát, az anyaföld védelmének fontosságát és a tervezés felelősségét, de az építészet érzékenyen kell szóljon az emberekhez, hiszen megvannak rá a formanyelvi kifejezőeszközei. Napi több ezer, a világ minden tájáról odalátogató figyelmét hívjuk fel minderre, mert így lehetőségünk van egyben, kulturális értelemben, országimázst is építeni. Az élményt fokozza, hogy meg lehet érinteni a hátsó elvonatkoztatott térben a valós homlokzati paneleket, érzékelhető, hogyan van rögzítve bennük a díszítés, az interaktív térben pedig lehet ezekkel az elemekkel, motívumokkal egyéni mintákat alkotni, játszani is.
– Hogyan fogadták a látogatók a magyar pavilont?
– Sok kiállítás vár az érdeklődőkre a biennálé kertjeiben, hosszú idő végignézni a kiállított anyagokat. De úgy láttam, azok a sikeres pavilonok, amelyekben figyelemfelkeltő, titokzatos tárgyak kaptak helyet, ugyanakkor pihenni is tud mellettük a látogató. Aki már kipihente magát, az interaktivitást keresi, aki pedig elfáradt, az enyhülést adó helyszínt. Mi mindkettővel várjuk, aki ide érkezik.
A biennálé magyar pavilonjába belépve a tájékozódást az átrium terében található Liget modell jelenti, a hirtelen figyelemfelkeltést pedig az oldalfülkében található zeneszerkezet, a totem hangja hordozza. A homlokzati panelekből álló kéken megvilágított apszis tér Reziduuma ad nyugalmat, és végül a befejező oldaltér lehetőséget ad a játékra, az interaktív mintaalkotásra.
Az összkiállítási esszencia számomra az, hogy igen kevés építészeti produktum látható, inkább építészetpolitikai gondolatok, szlogenek vagy építészeti átiratok szerepelnek. Hagyományos építészeti tárgyú megoldásokkal talán két kiállítás szolgált még a miénken kívül a közel 160 kiállítás közül. Határozott célunk volt, hogy a magyar pavilon egyértelműen arról az építészetről szóljon, melyen keresztül felébred a nagy lehetőségek keresése a társművészetek körében.
Az új Néprajzi Múzeum tizenhárom nemzetközi elismerésben részesült: többek között elnyerte az International Property Awards „European Best Public Building”, „World’s Best Public Building” és a „World’s Best Architecture” díjait 2018-ban. Párizsban, Londonban, Frankfurtban is díjazták, Kínában a világ legjobb kulturális építészete fődíjat kapta meg, és három nemzetközi szaklap is az év épületének választotta. Idén a világ legismertebb New York-i online építészeti magazinja, az Architizer az A+Awardon múzeum és homlokzat kategóriában első díjasként a világ legjobb épületei közé sorolta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!