Különös térben, a Gózon Gyula Kamaraszínház romos, átépítés alatt álló épületében mutatta be a gyergyószentmiklósi Teatrul Figura Stúdió Színház a Káosz című darabot, amelyben három, harmincas éveiben járó nő mesél életének zsákutcáiról. Mika Myllyaho kortárs finn drámaíró, rendező, színész, a Finn Nemzeti Színház igazgatója 2008-ban megjelent drámája a három barátnő, Eni, Juli és Andi történetét mutatja be, akik nemcsak a társadalom elvárásainak csapdájába estek, hanem a saját csapdájukba is, ami természetesen rengeteg komikus helyzetet teremt, ugyanakkor mélyebb mondandót is hordoz. Ráadásul a Káosz csupa olyan kérdést feszeget, amit minden harmincas nő feltesz magának előbb vagy utóbb a munkájával, a magánéletével kapcsolatban.
Az utolsó jelenettel indító darab azonnal felkelti a figyelmet, s felteszi a kérdést: vajon mi okozhatta azt a hatalmas zűrt, aminek a végkifejletét látjuk? Nos, a százperces előadás ezt is megválaszolja.
A történetben három látszólag átlagos nő látszólag átlagos élete egyik pillanatról a másikra elképesztő irányt vesz.
A pedagógus Andi (Bartha Boróka) kiegyensúlyozott életet él, de az iskola autokrata igazgatónője megkeseríti mindennapjait. Ezért Andi olyan dolgokat tesz, amiket előtte soha: kávéházi konfliktusa tettlegességig fajul, s az iskola 100. évfordulóján mondott beszéde is botrányba fullad. A pszichológus Juli (Szilágyi Míra) másoknak igyekszik tanácsot adni, miközben a saját élete a feje tetejére áll: évek óta zátonyra futnak párkapcsolatai, sőt viszonyt kezd az egyik páciensével, amiből bonyodalmak származnak. Közben a saját testvére, az újságíróként dolgozó Eni (D. Gulácsi Zsuzsanna) is rendszeresen felkeresi, hol pénzt kér tőle, hogy gyógyszereket. Eni életét ugyanis a munkahelye és a párja is megnehezíti. A három nő rendszeresen összejár, s megosztja egymással problémáit, aminek az lesz a vége, hogy sírt rongálnak, majd a rendőrségen kötnek ki.
A darabban a három nő története egy közös történetté válik, amelyben tényleg az abszurditásig fajul a helyzet.
Ám a káoszba torkolló előadásban Huszár Kató díszletei és Sikó Doró színes, vidám jelmezei teremtik meg azt a fajta harmóniát, amit a szereplők elvesztettek. De az is lehet, hogy sosem volt részük benne.
A Káosz erőssége, hogy mindhárom karaktert megismerjük, sőt a három színésznő más karaktereket is remekül eljátszik. Pillanatok alatt képesek kibújni saját szerepükből, s eljátszani például Andi férjét vagy Juli szeretőjét.
A rendező a nők nehézségeit domborítja ki, amelyhez a humor és az irónia a tökéletes eszköz. Deli Szófia okos, tanulságos darabot rendezett, amelyben a legapróbb részletnek is jelentősége van, még akkor is, ha felnagyítva, eltúlozva kapjuk.
A fiatal rendező és Boér-Markó Orsolya dramaturg ügyesen mossa el a határokat a sajnálat és a humor, az együttérzés és a megvetés, a tragédia és a felhőtlen nevetés között. És épp ebben rejlik a darab sikere, meg persze az ABBA együttes Gimme! Gimme! Gimme! című slágerében, ami tökéletes végszó.
De mire hívja fel a figyelmünket a Káosz? Arra, hogy vegyük észre, ha segítségre van szüksége a körülöttünk lévőknek. A Káosz arról beszél nyíltan, hogy milyen nehézségekkel szembesülnek a harmincas éveikben járó nők a mindennapokban. Emellett a darab a krízisekről is szól, s arról, hogyan lehet (vagy nem lehet?) kezelni ezeket. De ha őszinték akarunk lenni, akkor a Káosz egy terápia, ami tabukat döntöget, s amit minden harmincas nőnek érdemes megnézni. Hiszen Andi, Juli és Eni nemcsak egymásnak, hanem nekünk, nézőknek is tükröt tart.
Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!
