Túlélheti a Budapest Jazz Club? A fővárostól most kapott segítség legfeljebb tűzoltásra elég

Mint arról korábban már hírt adtunk, az idén 15 éves, közszolgáltatási szerződés alapján támogatott Budapest Jazz Club (BJC) június 26-án bezárni kényszerült, majd – a jazzrajongók nagy örömére – július 18-án újra megnyithatta kapuit. De mi vezetett odáig, hogy a hazai jazzélet legfontosabb helyszínének a fennmaradásért kelljen küzdenie, és vajon hogyan látják a jövőt a klub vezetői? Egyebek mellett erről beszélgettünk Susszer Zoltánnal, a Budapest Jazz Clubot működtető Jazzart Közcélú Alapítvány elnökével.

2023. 07. 22. 6:31
20230720 Budapest SusszerZoltán a Budapest Jazz Club tulajdonosa. Magyar Nemzet/Éberling András Fotó: Éberling András
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

− A jazzrajongók számára igazi piros betűs ünneppé vált a BJC újranyitásának napja, július 18-a. Meddig látják biztosítottnak a klub működését?
− Ezt jelenleg nehéz pontosan megmondani, de ahogy eddig, a jövőben is minden erőnkkel azon leszünk, hogy életben tartsuk a helyet. A magyar jazzélet epicentruma vagyunk, és nemzetközi szinten is elmondható, hogy a műfaj színe-java megfordul nálunk, beleértve számos Grammy-díjas előadót. Nem csupán számukra kell igazán méltó, rangos helyszínt biztosítani, hanem egyben a hazai előadóknak és a magyar jazzrajongóknak is.

Évente több mint 500 koncertet tartunk, és az esélyegyenlőség, illetve a tehetséggondozás jegyében ezek közül sok az ingyenesen látogatható rendezvény. A hazai jazzkoncertek körülbelül 40 százalékának mi adunk otthont, és a felnövekvő zenészgenerációk életében is fontos szerepet játszunk, hiszen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazztanszékének oktatási helyszíne vagyunk. Próbákat, gálaelőadásokat, vizsgakoncerteket és mesterkurzusokat tartanak nálunk a növendékek. De ehhez hasonló, ingyenes szolgáltatásokat biztosítunk a Bartók Konzervatóriumnak is. Ráadásul nálunk talált otthonra a Magyar Jazz Szövetség, valamint mi lettünk a Jazz TV és a Jazz Rádió székhelye is. Mindezt nem hagyhatjuk veszni.

 

Susszer Zoltán a Hollán Ernő utcai épület előtt  (Fotó: Éberling András)

 

− A hazai, sőt nemzetközi jazzéletben ennyire kiemelkedő szerepet játszó hely hogyan juthatott el odáig, hogy bérletidíj-tartozás miatt egy időre bezárják, utána pedig továbbra is a fennmaradásáért kelljen küzdenie?
− A bérleti díj kifizetése sajnos régóta nem volt zökkenőmentes, de három hónapról beszélünk csupán. Hiába kongattuk október óta a vészharangot a Fővárosi Önkormányzatnál, nem hallottak meg bennünket. Júniusra eljutottunk odáig, hogy a főváros illetékes vagyonkezelő cége zárcserével és lakatokkal bezárta a klubnak helyet adó ingatlant. 

Hiába kaptunk a Fővárosi Önkormányzattól korábban szóbeli ígéretet a helyzet megoldására, érdemben és írásban nem reagáltak, az ősz óta folyamatosan, a szóbeli egyeztetések rekordjaként küldött számos levelünkre sem válaszoltak. Most, amikor bezárásig fajult a helyzet és nagy lett a zaj, a főpolgármester úr meghallotta és üzembe állította azt, amit október óta kértem és javasoltam.


− Pedig – ha jól tudom – az anyagi nehézségeik elsősorban a Fővárosi Önkormányzattól kapott támogatás jelentős csökkenéséből adódtak.
− Ez összetett kérdés, hiszen a klub fenntartásához jelenleg nyolc bevételi forrás áll rendelkezésünkre. Jegybevétel, vendéglátás, rendezvényszervezés, az adókból felajánlott egy százalék, magánkölcsön, szponzorációs és marketingbevétel, illetve a bérleti díjból befolyt összegek mellett a szubvenciós rész kiemelkedő, 22,5 százalékos szerepet játszott a költségvetésünkben. Ez 7 százalékra esett vissza, itt látható plasztikusan a feladat. 2012-ben, Tarlós István főpolgármestersége idején kötöttünk egy közszolgáltatási szerződést a Fővárosi Önkormányzattal, amelynek a célja az volt, hogy az önkormányzat támogassa a közszolgáltatási feladatok ellátását, emellett pedig a bérleti díjra is fedezetet biztosítson a klubnak. 2020-ban, a Covid-járvány idején a támogatási összeget a jelenlegi önkormányzat a harmadára csökkentette, miközben a bérleti díjak 2023-ra 44,3 százalékkal, havi 833 500 forint plusz áfáról havi 1,2 millió forint plusz áfára emelkedtek. A most kapott 10 millió forintos korrekció önmagában az ideiglenes tűzoltásra elég.

A BJC évente több mint 500 koncertnek ad otthont (Fotó: Éberling András)

− Mi jelenthetne valódi megoldást a helyzetre?
− A kommunikáció, a partnerként kezelés mindenképpen előrelépés lenne, a korábbi vezetőket fel lehetett hívni, és ők is hívtak indokolt esetben. Ma kultúrpolitikai vonalon a fővárosnál senkihez nincs közvetlen elérhetőségem, a hivatalos levelekre október óta nem válaszoltak. A magas kultúrát szubvenció, támogatások nélkül lehetetlen működtetni. Tanulni kell, teher alatt nő a pálma. A jelenlegi városvezetéssel nem könnyű együttműködni, Karácsony úr egyelőre válasz nélkül hagyta a megbeszélést kezdeményező üzenetünket.
A jövőben a kulturális intézmények jelentős részének készen kell majd állnia arra, hogy átstrukturálja és bővítse a bevételi forrásait. Magyarország jazzklubja a végsőkig ki fog tartani, egyéb bevételeink financiális üzembe állításával is működtetni akarjuk a klubot. 

Borítókép: Susszer Zoltán, a Jazzart Közcélú Alapítvány elnöke (Fotó: Éberling András)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.