A Magyar Nemzethez eljuttatott közleményében a pályázati anyaggal kapcsolatban kifejtette, hogy szeretné megelőzni a kérdés körül kialakuló találgatásokat és mindenki számára lehetővé tenni, hogy megismerhesse elképzeléseit.
A pályázat alapvetése, hogy a Zeneakadémia magyar kultúrában betöltött szerepe meghaladja egy oktatási intézmény feladatait és kereteit, mivel meghatározó az ország kultúrája és műveltsége szempontjából.
Rektori pályázatához iránytűként Kodály Zoltán 1953-ban a Zeneakadémián elhangzott beszédéből idéz:
Hajdanában jobb zenészek kerültek ki innen, mint manapság. Mi ennek az oka? Van egy általános ok: a magyar szellemi élet lassú, de folytonos süllyedése…
Kifejtette, hogy a Zeneakadémia akkor tud a jelenlegi kihívásoknak megfelelni, ha sikerül szellemileg és lelkileg is megerősíteni az elkövetkező nemzedéket, és ha ennek érdekében a magyar zenésztársadalom egymást segítve közösen munkálkodik. Éppen ezért pályázatában és esetleges megbízatása esetén is legfontosabb feladatának az összefogást tartja. A közleményben Keller András kiemelte, hogy a Zeneakadémia megújulása nemzeti ügy, ahogyan a magyar klasszikus zene ügye is az.
Mint ismert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) eredetileg 2023. augusztus 10-ei beadási határidővel hirdette meg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektori pályázatát, mivel a jelenlegi intézményvezető, Vigh Andrea hárfaművész rektori kinevezése ez év októberének végén lejár. A pályázat kifejezetten előírja, hogy milyen nemzetközi tapasztalatot vár el a jelentkezőktől, hiszen a KIM célja, hogy az új rektor képes legyen visszaemelni az egyetemet a nemzetközi előadó-művészeti rangsorok élvonalába.
A pályázat széles körű vitát generált, többek között azért, mert az egyetem által a pozícióra preferált Kutnyánszky Csaba karnagynak, aki jelenleg az intézmény doktori iskolájának vezetője, nincs meg a pályázati kiírás által elvárt nemzetközi elismertsége. Felmerült problémaként, hogy a pályázatra csak komolyzenei területről és csak előadóművészek nyújthattak volna be anyagot. A pozíció lehetséges másik pályázója Keller András Kossuth-díjas hegedűművész, a Concerto Budapest zeneigazgatója, aki minden kritériumnak megfelel.
A felmerült nézeteltérésre tekintettel a KIM július 21-én új pályázatot írt ki a rektori pozícióra, miután Csák János megvitatta a Magyar Muzsikusok Szövetségének (MMSZ) felvetéseit.
A miniszter úgy fogalmazott: mindenki egyetért, hogy a Zeneakadémiának fejlődnie kell, és fontos, hogy a rektori pályázaton többen is indulhassanak. Hangsúlyozta, a nemzetközi elismertség növelése érdekében karizmatikus vezetőre van szükség az intézmény élén, aki állt már a világ nagy színpadjain, aki tudja, milyen zsűriben lenni.
Az MMSZ közleményében kiemelte, hogy a Zeneakadémia a magyar felsőoktatás és kultúra egyik csúcsintézménye, amelynek működése hatással van nemcsak a magyar, hanem a nemzetközi zenei életre is. A szövetség ezért kiemelt figyelemmel kíséri a Zeneakadémia rektorválasztásának folyamatát.
A Magyar Zenei Tanács szintén üdvözölte a pályázat visszavonását és kiterjesztését, hiszen egy nyílt, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő pályázat semmi módon nem csorbítja a döntéshozó szabadságát, ellenkezőleg, éppen ez ad számára lehetőséget egy valóban szabad és legitim döntés meghozatalára – fogalmaztak közleményükben.
Az új pályázatra már nem csupán előadóművészek, de alkotók és nemzetközileg kiemelkedő, zenetudománnyal foglalkozó szakemberek jelentkezését is várták. A július 21-én kiírt pályázat a jelentkezési határidőt is meghosszabbította, az elbírálás ideje így 2023. október 31-re módosult.
Borítókép: Keller András Kossuth-díjas hegedűművész (Fotó: Kondella Misi Photography)
