A beszélgetést erős gondolattal indította G. Fodor Gábor, megállapítva, hogy a Rendhagyó hazaszótár Demeter Szilárd fő műve. A kötet ugyanis esszenciális foglalata mindannak, amit az író, filozófus, kultúrpolitikus képvisel, sokszor hallott gondolatok rendszerbe szervezése, összegzése.
Ugyanakkor – tette hozzá – a kötet nagyszerű és fontos egyensúlyt képvisel:
Nemcsak ráció, de emóció is. Nemcsak tudás, hanem hit is. Másfelől azonban szerencsésen elfogult könyvet írt Demeter Szilárd – fogalmazott –, hiszen az elfogultság tartja fenn a politikai-kulturális közösségeket. Az a hit, az a meggyőződés élteti az erős kohézióval bíró csoportokat, hogy értékei jobbak, rítusai tartalmasabbak, meggyőződései igazabbak, mint másoké. Ha ebben a különbségben nem tudunk hinni, megszűnik a közösség
– érvelt G. Fodor Gábor, majd leszögezte: a Szilárd-szótárt olvasgathatjuk, s nemcsak szerzője miatt, de azért is, mert olyan értékeket rögzít, amelyekhez mindannyian ragaszkodni tudunk és akarunk. A szerző anekdotázva tette hozzá, milyen megütközést keltett, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum élére állva bejelentette, nem hisz az értéksemleges közgyűjteményi testtartásban. –Értékelkötelezett módon kell foglalkoznunk a kultúránkkal.
Az értékek gyökere azonban olyan meggyőződésekbe kapaszkodik, amelyekről nem lehet racionális vitát folytatni. – Ha viszont nincs vita, akkor csak azt tehetem, hogy a magam identitását próbálom megerősíteni – fogalmazott a szerző. Majd hozzátette: természetesen vannak kételyei, kérdései, olyan felvetései, amelyeknek nem tud a mélyére ásni, de vannak bizonyosságai is. – Abban az ellenséges környezetben, a Ceausescu-diktatúrában, ahol felnőttem, sok dolgot lehetett gyűlölni, sok olyan jelenség volt, ami az ember, kivált a székely közösség ellen irányult.
De volt egy erős anyanyelvi kultúra is, ami megtartott abban a világban. Ezt kell biztosítani a gyerekeimnek is, hogy őket is megtartsa!
E gondolathoz kapcsolódott Békés Márton legizgalmasabb megjegyzése. A történelmi emlékezet olyan időszak gyanánt tartotta meg a reformkort, amely képes volt létrehozni egy széles körű nemzeti konszenzust, amelyben egyetértett az ultrajobboldali forradalmár Petőfi és például a konzervatív főúr Széchenyi is: mindannyian azt akarták, hogy Magyarország magyarul beszélő, magyar kultúrájú ország legyen.
A ma küldetése az, hogy az is maradjon
– fogalmazott. Ehhez a küldetéshez tartozik Demeter Szilárd könyve. Befejezésül hadd idézzek egy-két mondatot a kötetből. Sok hasonló szentencia, aforizmaszerű gondolat, velős és megfontolásra érdemes állítás található benne:
„A bárhol szabadságának lényege: bárhol, bármikor, bárki bármit fogyaszthat. Ezzel ellentétben a valahol szabadságát a kitüntetett idő és hely horgonyozza le. Streamplatform versus templom.”
Borítókép: (Fotó: Bach Máté)
