A Demeter Szilárd-szótár

Nyúlfarknyi tudósításba nehéz belepréselni azt a sok izgalmas, tartalmas, továbbgondolásra érdemes gondolatot, amelyet szerda délután hallhattunk a XXI. Század Intézet kertjében. Itt mutatták be Demeter Szilárd kötetét, amely A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár címen jelent meg a közelmúltban. A könyvről az író, Demeter Szilárd, G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet straté­giai igazgatója, a kötet szerkesztője és Békés Márton, a Terror Háza Mú­zeum kutatási igazgatója, a Kommentár folyóirat főszerkesztője beszélgetett Ferkó Dániel moderálása mellett.

2023. 09. 29. 5:58
Fotó: BACHPEKARYMATE
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A beszélgetést erős gondolattal indította G. Fodor Gábor, megállapítva, hogy a Rendhagyó hazaszótár Demeter Szilárd fő műve. A kötet ugyanis esszenciá­lis foglalata mindannak, amit az író, filozófus, kultúrpolitikus képvisel, sokszor hallott gondolatok rendszerbe szervezése, összegzése. 

Demeter Szilárd könyvbemutató
Fotó: Bach Máté

Ugyanakkor – tette hozzá – a kötet nagyszerű és fontos egyensúlyt képvisel: 

Nemcsak ráció, de emóció is. Nemcsak tudás, hanem hit is. Másfelől azonban szerencsésen elfogult könyvet írt Demeter Szilárd – fogalmazott –, hiszen az elfogultság tartja fenn a politikai-kulturális közösségeket. Az a hit, az a meggyőződés élteti az erős kohézióval bíró csoportokat, hogy értékei jobbak, rítusai tartalmasabbak, meggyőződései igazabbak, mint másoké. Ha ebben a különbségben nem tudunk hinni, megszűnik a közösség

– érvelt G. Fodor Gábor, majd leszögezte: a Szilárd-szótárt olvasgathatjuk, s nemcsak szerzője miatt, de azért is, mert olyan értékeket rögzít, amelyekhez mindannyian ragaszkodni tudunk és akarunk. A szerző anekdotázva tette hozzá, milyen megütközést keltett, amikor a Petőfi Irodalmi Múzeum élére állva bejelentette, nem hisz az értéksemleges közgyűjteményi testtartásban. –Értékelkötelezett módon kell foglalkoznunk a kultúránkkal.

Az értékek gyökere azonban olyan meggyőződésekbe kapaszkodik, amelyekről nem lehet racionális vitát folytatni. – Ha viszont nincs vita, akkor csak azt tehetem, hogy a magam identitását próbálom megerősíteni – fogalmazott a szerző. Majd hozzátette: természetesen vannak kételyei, kérdései, olyan felvetései, amelyeknek nem tud a mélyére ásni, de vannak bizonyosságai is. – Abban az ellenséges környezetben, a Ceausescu-diktatúrában, ahol felnőttem, sok dolgot lehetett gyűlölni, sok olyan jelenség volt, ami az ember, kivált a székely közösség ellen irányult. 

De volt egy erős anyanyelvi kultúra is, ami megtartott abban a világban. Ezt kell biztosítani a gyerekeimnek is, hogy őket is megtartsa!

E gondolathoz kapcsolódott Békés Márton legizgalmasabb megjegyzése. A történelmi emlékezet olyan időszak gyanánt tartotta meg a reformkort, amely képes volt létrehozni egy széles körű nemzeti konszenzust, amelyben egyetértett az ultrajobboldali forradalmár Petőfi és például a konzervatív főúr Széchenyi is: mindannyian azt akarták, hogy Magyarország magyarul beszélő, magyar kultúrájú ország legyen.

A ma küldetése az, hogy az is maradjon

– fogalmazott. Ehhez a küldetéshez tartozik Demeter Szilárd könyve. Befejezésül hadd idézzek egy-két mondatot a kötetből. Sok hasonló szentencia, aforizmaszerű gondolat, velős és megfontolásra érdemes állítás található benne:
„A bárhol szabadságának lényege: bárhol, bármikor, bárki bármit fogyaszthat. Ezzel ellentétben a valahol szabadságát a kitüntetett idő és hely horgonyozza le. Streamplatform versus templom.”

Borítókép: (Fotó: Bach Máté)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.