Bizonnyal sokan ismerik a Szerelmes földrajz 21. századi változatának ihletőjét, Szabó Zoltán alkotását, melyet tulajdonképpen cím és fő célkitűzés tekintetében 60 év után felhasználva újragondoltak, fogalmaz Csáji László Koppány. Nemcsak a filmes továbbgondolást, a dokumentarista jelleget emeli ki, hanem a műhely szellemi vezéralakját, a forgatókönyvet jegyző Hollós Lászlót, valamint Dala István rendezőt is.
A sorozat epizódjai Hollós László és Dala István egyedi megoldása szerint készülnek, azaz a rendező és a forgatókönyv írója meg is valósította a tájegység-ismertető dokumentumfilm és a portréfilm műfajának fúzióját, az útifilm és a lírai önéletrajz megújítását. Ezzel az újszerűséget és hagyományt ötvöző módszerrel azt is elérték a sorozat készítői, hogy az epizódok a mai gyors információáramláshoz szokott nézőt is elvarázsolják.
Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet igazgatója így összegez:
Aki megnézi a sorozat adásait, nemcsak az adott epizód személyes vallomásának befogadójává válik, hanem saját szerelmes földrajzát is hajlamos megalkotni.
Azaz a látott élmény szerves része lesz a néző belső világának, és ez nemcsak a képi megoldásoknak, a kiváló technikának köszönhető. A közel hozás jelensége a Szerelmes földrajz epizódjait több értelemben is egyaránt jellemzi: a képek és az elmesélt történetek mindnyájunkat összekötnek, a sorozat készítőit, az elkötelezett alkotócsapatot és a nézőt is. Az értékek szem előtt tartása, a hazaszeretet és a képek különleges tovább gondolható valósága egyaránt benne van a Hollós László és Dala István-féle epizódokban.
A személyes élményekkel teli, érzékeny méltatást végül e szavakkal zárja Csáji László Koppány: „Büszke vagyok arra, hogy ezt a kitűnő sorozatot a Magyar Örökség-díjátadó ünnepségen laudálhatom, hiszen alkotógárdája komoly missziót vállalt, az utókor számára is maradandó értéket hoztak létre.”
Borítókép: A Magyar Örökség-díj szeptember 23-i díjazottjai: a Szerelmes földrajz alkotói (Forrás: Facebook)
