A magyar Korán-fordító a Fejér Vármegyei Hírportál podcastjében szólal meg, s mindjárt a beszélgetés elején leszögezi: a bevándorlók többsége máshoz sem ért, csak a vérontáshoz. Nincs rasszizmus szavaiban, egyszerűen arra mutat rá, hogy ezek az emberek olyan területekről érkeznek – Szíriából, Afganisztánból, Észak-Afrikából –, amelyeken évtizedek óta, sokszor nemzedékek óta háború dúl, s a férfiaknak, különösen a fiatal férfiaknak szinte természetes létformájuk a harc. A speciális képzettségnek persze nemcsak oka van, hanem következménye is:
Sokan közülük domináns szerephez jutottak a bűnszervezetekben, fegyvercsempészet, drog, emberkereskedelem adja a megélhetésüket
– mondja, s hozzá teszi: nehéz is szabadulni ezekből a helyzetekből, mert a negyven-ötven fős nagycsaládokból elég, ha ketten, hárman bekapcsolódnak a bűnszervezeteke, ők már el tudják tartani a famíliát. Ezért azok nem is feltétlenül akarnak dolgozni, de hát képzettség híján nem is nagyon tudnak dolgozni. Képzettségük hiányából viszont egyfajta áldozatiságélmény is származik. Mihálffy Balázs szerint a szaktudás hiánya miatt ők az első áldozatai a leépítéseknek. De persze ők nem úgy élik meg az elbocsátást, hogy belátják, alkalmatlanok, tanulniuk kellene, nyelvet, szakmát, hanem úgy, hogy üldözöttek.
És ezen a ponton álljunk is meg egy pillanatra. Hiszen talán joggal kérdezik olvasóink, mit keres Fejér vármegyében valaki, aki a Koránt lefordította magyarra, valaki, aki megjárta az arab világ mennyországát, majd a Batthyány tér poklát, és ma füvet nyírva templomnak nevezi a kertet, ahol dolgozik? A magyar sejkre egykori egyetemista társa talált rá egy pesti aluljáróban a hajléktalanok között – írja a FEOL.
Érdemes belehallgatni a beszélgetésbe. Mihálffy Balázs beszél istenkereséséről, hitéről, önmagához vezető útjáról és persze iszlámhoz fűződő viszonyáról. A műsorból kiderül, hogy noha itthon alkalmi munkákból él, gyakran hívják tanítani európai muszlim családokhoz, olyanokhoz, akik félnek a helyi mecsetbe küldeni a gyerekeket, mert nem akarják, hogy elfogadják gyermekeik azt az uszító, radikális agressziót, amelyt manapság az imámok terjesztenek. Olyan vallást akarnak adni gyermekeiknek, amilyet ők kaptak évtizedekkel ezelőtt.
Ennek kapcsán szóba kerül az is, miféle vallás az Iszlám. A Korán-fordító leszögezi, a gyűlölet minden hitnek ellentmond. Úgy véli, hogy a radikálisok az iszlám egy százaléka lehet csupán. A hagyományos iszlám szerinte ugyanis a gyarmatosítás, majd a gyarmati rendszer széthullása idején átfogalmazódott ellenállási mozgalommá, amit azután pénzzel is ellátott az olaj és az olajjal is kapcsolatos európai érdekek. Ezekből lettek a terroristák.
Nem az a kérdés, mi van az imám fejében, hanem az, hogy honnan kapja a pénzt
– mutat rá a nyilvánvalóra Mihálffy Balázs.
Arról is van véleménye, hol és hogyan hibáztak ebben a történetben az európaiak. Úgy látja, Európa harminc éve nem kezeli a bevándorlást. A migránsok első nemzedéke dolgozni akart, a pénz miatt jött. Dolgozott is szorgalmasan, küldte haza a megkeresett frankot, fontot, márkát, és legfőbb reménye az volt, hogy megkapaszkodhasson Európában, olasszá, németté, spanyollá válhasson. A bevándorlók második hulláma azonban már nem ilyen emberekből állt. A sejk szerint a nyolcvanas években lehetővé tett családegyesítés nyomán tíz év alatt beszivárgott háromszor, négyszer annyi idegen, mint amennyien itt éltek. Ráadásul ezek inaktívak voltak: feleségek, gyerekek, szülők, nagyszülők. Egész nagycsaládok települtek rá a lábukat megvetett pionírokra. Nem is lett volna ezzel baj, mondja Mihálffy Balázs, ha a nagyszülők nem veszik kézbe a már itt születettek, azaz a harmadik generációs bevándorlók nevelését. Az öregek hozták a hagyományaikat, sértettségeiket, a bosszúvágyaikat, a rettenetes történeteiket a gyarmatosító fehérekről, az arab–zsidó háborúkról, az arab klánok és törzsek egymás közötti harcairól.
A pénteki családi ebédeknél olyan eseményekről hallgattak, illetve hallgatnak érzelmileg erősen átszínezett történeteket a legkisebbek, hogyan erőszakolta meg a fehér katona a szép Leilát, hogyan vették el a zsidók Juszuf bácsi földjét, miképpen menekült meg Ali papa, amikor felgyújtották a franciák a bazárt, mióta tart a vérbosszú az ellenséges klánnal…
Beszivárgott a harmadik világ Európába a maga harcaival, munkamoráljával, gyűlölségeivel és persze felszabadítási ideológiává lett vallásával.
És, hogy mi lehet minderre a válasz? Nos, Mihálffy Balázs szerint olyasvalami, amit ő csinál.
A muszlimokat nem az európai normákra kellene megtanítani, hanem az iszlámra. Tiszta őszinte tanítók kellenének, olyan imámok, akik az iszlám lényegét ismerik, olyanok, akik a hit által segítenek megszabadulni a múlt kísérteteitől.
A beszélgetést itt hallgathatják meg.
Borítókép: Mihálffy Balázs (Forrás: FEOL.hu)
