Sokáig élt Izraelben, a jeruzsálemi Héber Egyetem ösztöndíjasaként Kozma György író, dramaturg, fordító, aki felmenőit tekintve részben zsidó, de török, muszlim gyökereki is vannak.
Aggodalommal követi az eseményeket, de igyekszik egyensúlyt kialakítani önmagában a háború, az általános gyűlölködés, az antiszemita hangok megítélésében.
– Izrael nagyon kicsi, de a szimbolikus jelentősége nagy, a keleti hatalmak pedig abban érdekeltek, hogy fenntartsák a feszültséget, ami most, hosszabb, békés időszak után a háború kitörésével csúcsra hágott – mondta lapunknak.
– Annyira a fejünk felett zajló dolog a háború, és oly kicsik vagyunk az indítékainak és a kimenetelének megítéléséhez, hogy nem vagyunk képesek megoldani ezeket a problémákat – fogalmazott Kozma György író, amikor azzal kerestük meg, ossza meg velünk, hogyan látja az izraeli háborús helyzetet és milyen kapcsolatban áll kint élőkkel.
Úgy véli, hogy
az embernek a saját életében kell egyensúlyt tartania, nem papolni arról, hogy mi az igazság vagy mi lehet az igazság.
– Én ezeket a vitákat kikerülöm. Ha egy arab vagy muszlim ismerősömmel beszélek, nem mondom azt, hogy: neked nincs igazad és nem gondolom, hogy számára Izrael nem az elnyomás jelképe volna.
A jelenlegi tragédiák ellenére mégis úgy látja, hogy az arab lakosság többsége nem gyűlöli ma már olyan hevesen Izraelt.
Felnőttként tudtam meg, hogy zsidó rabbik voltak az őseim, de már előbb tudtam arról, hogy muszlim törökök is vannak a családomban
– mondta Kozma György, aki szerint Magyarországon könnyű megélni a zsidóságot. – Akárhogy is hallani arról, hogy vannak támadó hangvételű megszólalások zsidók ellen, ezek inkább különleges „rámozdulások”, a kilencven százaléka az embereknek nem foglalkozik ezzel a kérdéssel a mindennapok szintjén. Talán a filmes, filmírói múltamból is adódik az a fajta kíváncsiság, hogy én utána mentem a gyökereimnek. Amikor megtudtam, hogy ott van a vallás a családomban, akkor elmentem a jellemző helyszínekre. Egyik nagymamám segített nekem ennek az útnak a bejárásában.
Mindenütt vannak szélsőségesek, de nekem egy olyan belső egyensúlytartó technikát kellett magamban kifejlesztenem, hogy megértsem azt, ha a zsidókat nem szeretik,
esetleg utálják a szélsőséges muszlimok. Én úgy láttam, hogy a muszlimok között is meg lehetett találni a normális hangot – fogalmazott.
Elmondta, hogy a mindennapi életben nagyon barátságos muszlimokkal is találkozott, és neki az az érdeke, hogy a jót lássa meg azokban, akik az acsarkodást gerjesztik, mert ezzel az empátiával tudja a belső egyensúlyt kialakítani.
– Most beugrik nekem, amikor Putyin a hadműveletek előtt azt mondta az ukránoknak, hogy vegyünk példát Izraelről, hiszen egészen hosszú ideig nyugalom volt náluk. Tudjuk, hogy a muszlimok a világ lakosságának húsz százalékát jelentik, egymilliárd embert, tehát
nyilvánvalóan teljesen igazságtalan dolog volna csakis a hatmilliós, fél dunántúlnyi Izraelre mint elnyomóra mutatni ebben a rémes háborúban.
– A hírek és a szélsőséges hangok miatt nem látunk tisztán, el vagyunk vakítva – tette hozzá.
Kozma György nem tartja fontosnak, hogy a háború tényéről vitákat folytasson bárkivel, noha rendszeresen zsidó közösségbe jár, feleslegesnek tartja, hogy erről hosszabb diskurzust indítson. – Nem vitatkozom azokkal, akik gyűlölnek a zsidóságom miatt.
Ha nekik ez fontos, levezeti a feszültségüket, akkor tegyék. Én nem megyek olyan helyre, ahol bántanának.
– Az érzelmi elragadtatásokat szerintem nem lehet az emberektől elvenni – tette hozzá.
Lényegében az az érzése, hogy a feszültség csökken egy személyes beszélgetésben, ha megértjük egymás valódi érzéseit, elismerve, jogosnak tartva, hogy ezek miatt egyesek haragot éreznek. – De mégis hogyan lehet emiatt ennyire gyűlölni a mai zsidókat? Sőt elrabolni gyerekestül és legyilkolni őket? Ez a soha le nem nyugvó mesterséges hisztéria mindenképpen közrejátszott abban, hogy betértem végül zsidónak – mesélte.
Kiemelte, hogy az egy isten fogalom a zsidóké, ezért érti azt a haragot, amit az utódvallások éreznek. S közben őszintén sajnálja azokat a tömegeket, amelyek kizárják az életükből az Atya nevét és azt, hogy az ő szeretett fiai legyenek.
Kozma György:
1974–1984 között hét főiskolás film szövegírója és színésze volt (rendezői: Xantus János [1953–2012], Can Togay, Sőth Sándor, Hámos Gusztáv). A Balázs Béla Stúdióban Szentjóby Tamás Kentaur és Erdély Miklós Verziók, valamint Bódy Gábor Kozmikus szem című filmjében szerepelt. 1978 óta jelennek meg kritikái az ÉS-ben és a Filmvilágban. 1979-ben a Magyar Hirdető Filmstúdiójánál reklámszerkesztő volt. 1980–1981 között a győri Kisfaludy Színházban dramaturg és segédszínész volt. 1981 óta játsszák egy dalszövegét Hunyadi Károly zeneszerző dalára, amelyet Elmúlik címmel adott el először az Európa Kiadó (majd azóta a Csókolom, és Kamondy Ági és Kirschner Péter verziói is megszólaltak). Révész Sándornak (Piramis), a Balaton zenekarnak és Spitzer Somának is írt szövegeket.
Borítókép: Kozma György (Forrás: Kozma Leó)