A tárlat címe több asszociációt sugall, hiszen az előrehaladó történelmi idő és a személyesen fogyó idő ellentétére hívja fel a figyelmet, az alkotó ezeket hangsúlyozta. Sárkány Győző életművéről ugyanakkor egy 26 fejezetes kötet is mesél, ugyancsak Létidő címmel, bár a könyv illusztrációinak egy kisebb részét a tárlaton hely hiányában nem láthatjuk.
Sárkány Győző művészi világát szemlélve kiemelhetjük, hogy maszkjai készítésekor a keleti kultúrák (Japán, Dél-Korea), vagy akár Chile kulturális kincseiből merített, tanulmányútjain megélt élményei adtak alapot ezekhez az alkotásokhoz. A művész képei esetében a különböző illusztrációk is hangsúlyosak, így Jules Verne-illusztrációi esetében a természet megjelenítése, a táj megőrzése is kiemelkedően fontos. Izgalmas még felfedezni a fotótechnikával létrehozott festményeket is, mert például a szentendrei Bükkös-patak vizét sok éven át fotózva a világegyetemmel való találkozás élményét örökítette meg. Szentendrei műterme környékén járva ugyanúgy érzi az ihlető közeg, a patak hívását, mint korábban. Olvasmányélményei, a táj látványa, a történelem vagy a filozófia egyaránt hatottak műveire. Munkájának összetettségét nemcsak a különféle műfajokban való jártassága, hanem stílusának sokfélesége is pontosan jelzi.
A nagyszabású kiállítás december 3-ig látható a Reök-palotában.
Borítókép: Sárkány Győző portréja (Fotó: Bach Máté)
