A végtelent megszólaltató zongorista: Hania Rani

Második alkalommal jár nálunk a fiatal művésznő, ezúttal a Liszt-ünnep alkalmából ad koncertet a Művészetek Palotájában. Október 17-én este a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben másfél órás előadással várja Hania Rani az artpop műfaj kedvelőit, a műsorban nagybőgőn kíséri majd Ziemowit Klimek. Közben pedig már meg is jelent Ghost címmel a harmadik szólólemeze, melyen Patrick Watson, Ólafur Arnalds, valamint Duncan Bellamy is közreműködik.

2023. 10. 17. 18:00
Hania Rani zongoraművész, Liszt ünnep, Művészetek palotája,
Fotó: Aleksandra Zaborowska
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A gdanski születésű művésznő, születési nevén Hanna Maria Raniszewska klasszikus zenei alaptanulmányai mellett előszeretettel hallgatott jazzmuzsikát. Nemcsak zongorán játszik, hanem elektronikus billentyűs hangszereken is, valamint énekhangját is használja. 

Hania Rani Performs In Concert In Milan
Hania Rani alkot (Fotó: NurPhoto/Alessandro Bremec) 

Első önálló albuma Esja címmel jelent meg, és 2019-ben már koncertezett Budapesten is, ezt követte a 2020-as Home című korong. Mindig a természetes és a határtalan megoldásokat keresi, és bár sokat merít a klasszikus muzsikából, nagy hatással volt rá a korábbi nemzedékből Krzysztof Komeda (1931–1969) zongorista-jazzmuzsikus művészete vagy a fiatal némez művész, Niels Frahm zongorajátéka. Hania Rani Komeda tiszteletére egy három részletből álló kompozíciót is írt.

A Home megjelenése után egyre több felkérést kapott: filmzenéket szerzett (Piotr Domalewski Sosem sírok című filmjéhez például) és színházi zenéket írt, televízióban is szerepelt. Albumaihoz mindig egyszerű szavakat keres és a kultúrák közötti kapcsolódásokat, a nagy érzések közösségi erejét kutatja. Ha megnézzük egy-egy zenei alkotása mellett a hozzájuk rendelt képi világot, feltűnhet, hogy a természeti táj is mennyire meghatározó Rani hangulatfestő és érzékeny zongorajátékában. Ugyanígy fontos neki az építészet és a zene párhuzama, a struktúrák működése és felépítése mindkét művészeti területen. Ranihoz hasonlóan a klasszikus és a pop határvidékén alkot, s innen ismerhetik a filmkedvelők például Michael Nymant, aki a Zongoralecke című filmhez komponált muzsikát vagy Philipp Glasst, akinek Az órák jellegzetes dallamvilágát köszönhetjük.

Visszatérve még a friss albumon hallható dalokhoz, melyeket énekhanggal gazdagított a Varsó és Berlin között ingázó művész: ezúttal a svájci hegyek közé vonult el, és ott kezdett el dolgozni a Ghoston. A címválasztás pedig most is összegző jellegű: az élet és a halál, a fény és a sötétség, a valós és az irreális története ez az album, ahogyan Rani nyilatkozott róla. A meditatív és finom, végtelenségbe ringató zongoramuzsika kedvelői bizonyosan szeretni fogják a koncerten megszólaló dallamokat és a friss album zenei világát is.

 

Borítókép: Hania Rani (Fotó: Alexandra Zaborowska)
 

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.