John Sadovy 1956-os képei a Nemzeti Múzeumban

A Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a fotós két lányával, Liza Jane Sadovyval és Yvonne Sadovy de Mitchesonnal együttműködve fényképkiállítást állított össze Sadovy 1956-ban, a forradalom napjaiban Budapesten készített felvételeiből.

2023.10.20 Budapest John Sadovy fotókiállítás, Magyar Nemzeti Múzeum Kövér László, L Simon László Fotó: Kurucz Árpád

Az 1956-os forradalom képei

Sadovy az egyik első nyugati fotóriporter volt, aki eljutott Magyarországra az ’56-os forradalom idején.

Ahogy azt a fényképek is mutatják, a tudósítás különösen veszélyes volt, a harcok alatt a fotós és Tim Foote is megsérült, kollégájuk, a Paris Match-nek dolgozó Jean-Pierre Pedrazzini pedig lövések következtében meg is halt. Sadovy képei megörökítették mindkét oldal atrocitásait, és először a Life magazin 1956. november 12-i számában jelentek meg – ezek mutatták meg a világnak, hogy mi történt Budapesten.

Október 29. és november 1. között tudósítottak a városból, így 30-án a rémhírek és a sorozatos félreértések miatt eldurvuló Köztársaság téri tragikus eseményeknek is szemtanúi lehettek. A városban futótűzként terjedt a hír, hogy a kommunista pártszékházban az ÁVH-sok foglyokat ejtettek, és elbarikádozták magukat. Egy forradalmár segítségével Foote és Sadovy is a helyszínre sietett. Miután Foote bal kezét még a tűzharc elején megsebesítette egy eltévedt golyó és kórházba került, Sadovy egyedül folytatta a munkát. A többórás tűzharcot és az azt követő népítéletet a Life tudósítói közül egyedül Sadovy nézte végig és dokumentálta kamerájával.

A képek mellett Sadovy: Az emberek úgy hullottak, mint a legyek című szöveges beszámolója is megjelent a lapban, amely a Köztársaság téri eseményekről tudósított. 

Sadovy hátborzongatóan érzékletes leírást adott arról, milyen volt a sűrű golyózáporban a tér közepén fedezéket találni, miközben „az emberek úgy hullottak, mint a legyek”, hason a tank mellé kúszni, hogy minél közelebbről lehessen a tűzharcot fotózni, és érezni a székházra célzó „ágyú torkolattüzének perzselő melegét”. Ahogy az visszaemlékezéséből is kiderül, meglehetősen kaotikus volt a helyzet, nem lehetett tudni, honnan érkeznek a lövések, ki az ellenség és ki a barát. Sadovy az ostromot követően annak is szemtanúja volt, hogyan álltak bosszút a feldühödött felkelők az ÁVH-soknak vélt személyeken, akik magukat megadva kijöttek a térre. Naturalista részletességgel és megrendültségét nem leplezve számolt be a sokkoló és felkavaró látványt nyújtó népítélet különféle megnyilvánulásairól, amelyeket kamerájával is dokumentált. 

Köztük volt az a csoportos kivégzés is, amelyről leghíresebb fotósorozatát készítette.

John Sadovyt megrázták az események. Otthon nem beszélt élményeiről, nem is igazán volt beszédes típus, a kiállítás megnyitásán részt vevő lányai legalábbis így emlékeznek vissza rá. Az 1960-as években saját vállalkozásba kezdett és számos nagyobb reklám- és divatcégnek dolgozott, az 1970-es években pedig megalapította a Mill House nyomdát, amely magas színvonalú művészi nyomtatványokat készített. Az első, 1983-as agyvérzését követően többet nem fényképezett, majd 2011-ben hunyt el. 

Yvonne Sadovy és húga, Liza Sadovy a mai napig őrzik munkásságát. A budapesti kiállítás is nagymértékben nekik köszönhető.

Három évvel vagyok idősebb a húgomnál, szóval valószínűleg több dolog maradt meg bennem azokból az időkből. A Magyarországon készült fotók sokáig kint voltak a lakásunk falain, valamint az irodájában. Volt, hogy rákérdeztem, de sosem értettem meg pontosan, mi is történt ott, csupán annyit tudtam meg a válaszából, hogy nagyon felzaklatta a dolog

 – mondta Yvonne Sadovy.

A kiállítás, amely teljesebb képet ad

A fotográfiákból 2016-ban már rendeztek kiállítást Londonban, Yvonne Sadovy így látja a két kiállítás közti különbséget:

– A londoni tárlat igazán átfogó gyűjtemény volt, amely munkáinak legismertebb darabjait, és néhány addig nem látott képet mutatott be a hatvanadik évforduló alkalmából. A budapestin ezzel szemben olyan képek is láthatóak, amelyek kevésbé ismertek, vagy korábban még nem voltak publikálva, amelyek a mindennapi életre fókuszálnak az erőszak helyett. A fotók, amik híressé tették őt, egyes magazinok által különböző céllal kiválogatott képek. Ami számomra igazán lenyűgöző, hogy azalatt a négy nap alatt, amit Budapesten töltött, mintegy 700 képet készített, ráadásul ezekből rengeteg egyáltalán nem ábrázol erőszakot. 

Ezek a fotók az embereket mutatják be, a reményüket, bánatukat, fiatalságukat. 

Nagyon örülök, mert úgy érzem, hogy ez a kiállítás jóval többet mutat be munkásságából. Fotóinak széles skáláját, amit 1956-ban itt készített, amit itt megtapasztalt, amit látott. Egy jóval teljesebb képet.

A Szabadságharcosok között című fotókiállítást december 10-éig tekinthetik meg az érdeklődők a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Borítókép: A kiállítás megnyitóján részt vett Kövér László, L. Simon László, Földváriné Kiss Réka és John Sadovy két lánya, Yvonne és Liza is (Fotó: Kurucz Árpád)