A klasszikus zene különböző elméletei, és mindenekelőtt a harmónia- és a formatan középiskolás korom óta kiemelten érdekel
– fogalmaz Balogh Máté a kulter.hu felületén olvasható interjúban. Zenei gondolkodásának alapjait Győrffy Istvánnak, a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola tanárának köszönheti. Úgy látja, hogy a gregorián repertoár, Monteverdi, Haydn, Schubert, Sztravinszkij és Ligeti ugyanannak a nagy tendenciának különböző állomásai: egymásból következnek.
Meglátása szerint a klasszikus zene különböző megjelenési formáinak tanulmányozása összekapcsolódik a zeneszerzői munkával. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusaként is tevékenykedik, így minden nap tanít – zeneelméletet, formatant, analízist, partitúraolvasást –, ezért a régi zenedarabok elemzésével folyamatosan tud foglalkozni. És bár az elmélet a kedves területe, a gyakorlati megvalósítást is fontosnak tartja, az értelmezés és a kreatív kifejezés érdekében.
Ha az előadók és zeneszerzők megismerik a klasszikus zene harmóniai-funkciós rendjét és a különböző korok komponistáinak zeneszerzői céljait, kifejezőbb és értőbb muzsikusokká válnak
– vallja a zenész. A fent említetteken túl tananyagokon is dolgozik: 2022-ben bécsi klasszikus formatani példatárat készített, most pedig egy Bach-fugahatározót. Felemlíti a zeneelméleti ismeretek kapcsán a francia barokk zeneszerző-zeneelméletíró Jean-Philippe Rameau összhangzattan-kötetét, Arnold Schönberg és Ligeti György munkásságát.
Bár már kisiskolásként énekelt kórusban, csak az elmúlt években került előtérbe alkotásai közt a kóruszene. Korai művei közül egyet vállal, így a Csokonai négy évszakot bemutató versére írt Az esztendő négy szakasza című alkotást.
A veszprémi Európa Kulturális Fővárosa 2023 rendezvénysorozaton egy több száz fős kórus adta elő Negatio Petri című kantátáját, s nagy hatással volt rá a 2022-es Kodály Zoltán Kórusverseny zsűritagjaként meghallgatni a kórusok produkcióit is. Innen ered a kapcsolat a Pax et Bonum Kamarakórussal, akikkel idén október 4-én a Magyar Zene Házában tartott szerzői estjén dolgozott együtt.
Művei készítésekor irodalmi, képzőművészeti vagy zenei alkotások, akusztikus jelenségek adják a kiindulópontot. Ostdeutsche Autofantasie (Keletnémet autófantázia) című darabját, melyet Szentpáli Rolandnak komponált, a Trabant 601, az IFA W50, valamint a Wartburg 353 ritmikus motorzaja inspirálta. Hasonló példa még az a mű, amin épp dolgozik, s melynek alapja Cserna-Szabó András Zerkó című regénye. Balogh Máté a készülő alkotást a regény úgynevezett akusztikus mellékletének tervezi.
Rengeteg ötlete van, ezeket vázlatosan gyűjti is egy kis fekete füzetbe, s a kezdemények testet öltenek aztán az alkotásokban, eljutnak a hallgatóságig.
Így foglalja össze ezt a folyamatot: Be kell tehát vallanom, hogy valójában a nyilvánossággal való kommunikáció hajt.
A kínai kulturális kapcsolat sem véletlen Balogh Máté életében, hiszen a kínai nyelv és zene, illetve a klasszikus kínai filozófia is nagy hatással volt rá. 2016-ban egy zenei tanulmányút alkalmával bejárta egész Kínát, Belső-Mongóliát, Tibetet, ezt követően érkeztek a megrendelések, majd a lehetőség, hogy a sanghaji zeneakadémián előadásokat tartson.
Még a mandarin nyelv rejtelmeiben is elmerült, valamint a megkeresésektől függetlenül más kínai témájú műveket is írt: a Si-King dalok is ezek közé tartoznak, valamint a magyar nyelvű gyermekopera, Az apó és a hegy, melyet Keresztesi József költővel írtak.
Jólesik számára, hogy díjakkal ismerik el a munkásságát – immár két Artisjus-díj, egy Junior Prima díj és egy Erkel Ferenc-díj tulajdonosa –, és több kiemelkedő versenyeredmény is fűződik a nevéhez. Mindezeken túl tagja az Artisjus Komolyzenei Véleményező Bizottságnak és a Magyar Zeneszerzők Egyesületének is.
Az a siker, hogy nemcsak a darabötleteimet tartalmazó fekete füzet bővül, hanem a mű is elkészül, amit a megvalósuló koncerteken keresztül a nyilvánosság felé tudok kommunikálni
– mondja a sikerről.
