Navracsics Tibor hangsúlyozta: az ajkai üveggyártás azért tudott nagy és erős lenni, mert volt mögötte egy ipari és egy kézműves bázis is, ezek együtt tették lehetővé, hogy Európa egyik prémiumkategóriás termékskálája szülessen meg a városban.
A miniszter emlékeztetett: a Herendi Porcelánmanufaktúra, a Városlődi Majolika, az Ajka Kristály, mind a térség jól csengő márkanevei.
A Kristály Múzeum újranyitása, de az egykori kriptongyár épületének megkezdődött felújítása is azt bizonyítja, hogy Ajka elkötelezett a város hagyományainak felfedezésében és abban, hogy a jövőt ezekre a tradíciókra alapozza – emelte ki Navracsics Tibor, aki hozzátette, egy múzeum a múlt tárgyait tartalmazza, de arra való, hogy a látogatók erőt és energiát merítsenek belőle a jövőre.
A miniszter arra is kitért, hogy dolgoznak egy olyan fejlesztési terven, amely Ajka, Veszprém, Várpalota és Székesfehérvár térségének gazdasági, turisztikai, és a hétköznapi életben is jelentős együttműködését készíti elő. A kreatívipart és a prémiumkategóriás termékek előállítását Navracsics Tibor olyan területnek nevezte, amelyen kiválóan együtt tudnak működni. Schwartz Béla, Ajka polgármestere felidézte: az ajkai üveggyár elődjében 1878-ban kezdődött meg a gyártás, és a termelést 2019-ben fejezték be. Ekkor az 1984-ben nyílt múzeumot is bezárták.
A polgármester jelezte: a múzeum újranyitása
úgy valósulhatott meg, hogy az épületet, benne a múzeum teljes kiállítási anyagával az önkormányzat 300 millió forintért megvásárolta.
A vételárat több év alatt, részletekben fizetik meg a korábbi tulajdonosnak.
Az Ajka Kristály üveggyár története
Az ajkai gyárat Neumann Bernát alapította 1878-ban, és a környéki nyersanyagokat használták fel. Ekkor Budapesten, Bécsben, Odessa-ban értékesítették az árukat. 1891-ben a Kossuch cég birtokába került, de a századforduló válságot hozott, a gyárak kartellbe tömörültek. Majd 1914–16 között szünetelt a gyártás. Egy kemencével tudtak újraindulni ekkor. Több mint húsz évnek kellett eltelni, mikor 1939-ben kiszálltak a kartellből. A háború előtt elkészült „A magyar kristály”, az ólomüveg vetélytársa. 1942-ben hadiüzemmé nyilvánították, és három év múlva ismét leállt a termelés. Ezután a gyárat államosították, és elindult a külföldi export. Először Hollandiába likőrös-, boroskészleteket szállítottak. A magyarországi rendszerváltást követően az 1300 főt foglalkoztató gyárat privatizálták, és eleinte felerészben, később többségében a Fotex-csoport tulajdonába került Ajka Kristály Kft. néven. A gyárat tovább modernizálták és Kína, illetve Oroszország is célpiacává vált. A gyár ezt követően nehéz gazdasági helyzetbe, majd 2007-ben csődhelyzetbe került: már csak 580 főt foglalkoztatott, 2009-ben pedig az akkor már csak közel 370 fős létszámot is 116 főre csökkentették. Ugyanezen év végére helyzete stabilizálódott, azonban 2019. október 31-én leállt a hutában az üveggyártás.
Borítókép: A múzeum még 2019-ben zárt be (Forrás: MTI/Bodnár Boglárka)
