Bozsik Yvette azt is elárulta, hogy látomásai, álmai vezették, amire a tánc világában nagy szükség is van.
A tánctársulatokban elemi jelentőségű az ösztönös ráérzés, amellyel szavak nélkül is értik egymást a tagok. Elmondta, hogy arra bátorítja tanítványait, hogy ők is a saját életükből merítsenek, azok alapján igyekezzenek megfogalmazni életüket a színpadon. Emlékeztetett arra, hogy az általa színpadra állított darabok során ő is komoly családi problémákat beszélt ki. Megtapasztalhatta, hogy a tánc nemcsak szakrális műfaj, hanem egyben terápia és gyógyír is.
Véleménye szerint a mai „pc-világunkban” megfojtják a művészi szabadságot, ez pedig prűddé tesz.
Beszámolt arról is, hogy korukban az emberek alig mernek vágyakozni, álmodozni, mivel a digitális eszközök fogságába kerültek, ezért különösen arra buzdít, hogy merjünk szabadok és a boldogok lenni. Felidézte, hogy a dekadenciával és szépséggel telitöltött jelenünkben ehhez nem kis bátorság kell.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!