Következő mérkőzések
Szlovákia
15:002024. június 21.
Ukrajna
Lengyelország
18:002024. június 21.
Ausztria

Ezüstbojtár lett Kukorica Jancsi

Magával ragadó ritmusa van a felező tizenkettesnek. Ebben a formában írta Arany a Toldit, Petőfi a János vitézt és Jantyik Zsolt az Ezüstbojtárt. Persze tudom én, hogy ez a felsorolás meglepő, sőt kissé tiszteletlen is. Hiszen hogyan illeszthető egy sorba a két klasszikus és a kortárs popszövegíró, rockzeneszerző? Szolgáljon azonban mentségemre, hogy én csak Arany Jánost illesztettem a listába, Petőfi és Jantyik viszont valóban összetartozik.

2023. 11. 23. 20:00
20231123__MI_008
20231123 Budapest Ezüstbojtár könyvbemutató Jantyik Zsolt Fotó: Mirkó István Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legalábbis erről vallott az eMeRTon- és Artisjus-díjas zenész, szövegíró, énekes csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amelyen a János vitéz nyomán írt Ezüstbojtár című kötetének második kiadását mutatták be. A könyv első változata évekkel ezelőtt született, s ahogy a szerző mondja: Petőfi előtt akart tisztelegni a munkával. Újraalkotta, modernizálta, átírta, átköltötte, átszerkesztette az eredeti művet, melyben így Jancsi Londonban lesz londiner, Iluska pedig ugyanott konyhalány, rotterdami orosz maffiózók lesznek a rablók, s idegenlégiósok a magyar huszárok.

20231123__MI_015 Az Ezüstbojtár bemutatóján Németh Alajos, az Artisjuselnöke és Jantyik Zsolt
Az Ezüstbojtár bemutatóján Németh Alajos, az Artisjus elnöke és Jantyik Zsolt. Fotó: Mirkó István


– Posztmodern mű – mondja költeményéről az alkotó. – Újragondolt János vitéz, melynek a nagyját én írtam, de itt-ott teljes passzusokat idéztem Petőfitől és persze másoktól is – mesélte a szerző. Hozzátette azonban: 

ez a mese több dologban is eltér az eredetitől, nem csak annak modernizált változata.

 Boka Gábor rendező, előadó – aki annak idején karakteres, új színt hozott a magyar vásárikomédiás-világba – hívta föl Jantyik Zsolt figyelmét arra, hogy a nagy elbeszélő költeményben szinte minden benne van, ami a magyar mesekultúrát teljessé teszi, de két dolog hiányzik: az életfa és az ördögök.

Vörösmarty Csongor és Tündéje megmutatta, hogy ezek is kellenek a meséhez, hát én bele is írtam. Az élet fájára ugyanis szükségünk van. Az ördögök meg így vagy úgy, de mindig szembejönnek

– magyarázta a zenész.
 

Tartozik azonban a mese fogalmához még egy apró kiigazítás: ez a történet, hiába meseszerű, nem gyerekeknek szól. Sem megfogalmazása, sem tartalma nem nekik való. Előbbivel kapcsolatban a szerző Szomjas Györgyre hivatkozott, aki azt a tanácsot adta, ne hagyja ki a szexet. Érzékiség nélkül nincs történet, mondta a fáma szerint a Kossuth-díjas rendező. Másfelől Jantyik amolyan ezredvégi magyarságtörténetnek szánta a maga verses elbeszélését, melyben Jancsi „Túlélte a világ minden nyűgét-baját, de nem értette mért és mi bántja a hazát…”
 

– Vízöntői egyveleg, amiben minden benne van, amiért érdemes dolgozni – foglalta össze kötetének lényegét a szerző, 

s talán már csak annyit érdemes hozzátenni, hogy a könyv második kiadása internetes kitekintéseiben is korunk kiadványa.

 A lapokon található QR-kódok interjúkhoz, versekhez, magyarázó, háttereket adó, panorámát kínáló szövegekhez, dalokhoz vezetnek, amelyeknek köszönhetően Jantyik Zsolt Ezüstbojtára a 21. századba taszítja át János vitézt.

 

Borítókép: A kötetnek ez a második kiadása (Fotó: Mirkó István)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.