A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 25 éve indult útjára, a tagjainak száma mára már 170 fő. Az induláskor csak a Kossuth-díjas és a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díjas írók, költők kerülhettek be a tagjai közé. Az alapítók a kezdetektől választanak posztumusz alkotókat is a DIA tagjai közé, mivel az eredeti cél a Digitális Halhatatlanok táborának létrehozása volt.
A testület idén két kortárs, Garaczi László író és Kornis Mihály író, drámaíró mellett két posztumusz alkotót is tagjai közé választott Tamás Gáspár Miklós esztéta és Kőrösi Zoltán író, film-forgatókönyvíró, dramaturg személyében.
Kőrösi Zoltán 2016-ban, 54. életévében hunyt el. Gazdag szépirodalmi életművet hagyott maga után. 1990 és 2007 között a Magyar Rádió munkatársa volt, annak irodalmi szerkesztőségét, majd művészeti főszerkesztőségét 1995-től vezette. 2008-tól a Litera kulturális folyóirat főszerkesztője, valamint az egri Gárdonyi Géza Színház dramaturgja volt. Színházzal való kapcsolata még tovább mélyült, amikor a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem oktatójává nevezték ki. 2010 és 2012 között a Magyar Mozgókép Közalapítvány elnökeként tevékenykedett. Életében az írás mellett kiemelt szerepet kapott a labdarúgás iránti szeretet. 2012-ben jelent meg Az utolsó meccs – Történetek a titkos magyar focikönyvből című népszerű kötete. Regényei és elbeszélései mellett négy színművet is alkotott. Halál előtt két nappal két kéziratot is leadott, egy gyermekverseket tartalmazó kötetet és egy kisregényt. Kőrösi Zoltánra ez a sokszínűség egész élete során jellemző volt, ahogy megfogalmazta:
Sok Kőrösi Zoltán van, olykor szembe jönnek velem az utcán, köszönnek is. Ott megy kézen fogva a feleségem és a fiam. Húsz évig legalább annyi időt töltöttem a futballal, mint az irodalommal.
Kőrösi Zoltán felesége, Kőrösi Orsolya megkeresésünkre beszámolt róla, hogy nagy örömmel és megtiszteltetéssel fogadta a hírt, mely szerint a férjét a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották. Külön hálás azért, hogy a felterjesztésben nemcsak az irodalmi munkásságát tartották elismerendőnek, hanem azt a közel két évtizedes ismeretterjesztő tevékenységet is, amelyet a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezetőjeként végzett a kortárs magyar irodalom népszerűsítésében.
A Digitális Irodalmi Akadémiába való bekerülésével férjem a digitális irodalom halhatatlanjai közé lépett. Ez azért is öröm számomra, mert tudom, azok közé került, akikhez irodalmi barátság fűzte, akiknek az írásai hatottak rá
– mondta Kőrösi Orsolya, majd hozzátette, hogy a DIA-tagsággal férje életműve könnyebben elérhetővé válik a digitális terekben, így a fiatalabb generációknak is.