Ezután a francia zongoraművész igazi színészi átéléssel elmeséli, hogyan lett Cziffra György kilencévesen a legfiatalabb diák, akit valaha felvettek a budapesti Zeneakadémiára.
A második világháború kitörésekor Cziffrát besorozták, tankvezető lett, itt az előadás hangvétele is szomorúbbá válik. Ezen epizód felidézésekor Amoyel már Liszt Ferenc Temetés című művét játssza. A történetmesélés felgyorsul: Cziffra dezertált, felugrott egy Oroszországba tartó vonatra, de a szovjetek először letartóztatták és internálták. Amoyel a mestere által ekkor átélt érzéseket Hacsaturján Kardtánc című művén keresztül idézi fel.
Cziffra György 1946-os szabadulását követően az élete új fordulatot vett: apjához hasonlóan bárzongorista lett a pesti éjszakában. 1950-ben a feleségével és kisfiúkkal megpróbálta elhagyni Magyarországot, de a menekülése nem sikerült, így politikai fogolyként Miskolcra, a Rákosi Mátyás Nehézipari Műszaki Egyetem építkezésére került, ahol kőfaragásra osztották be, és csak különféle fortélyok árán tudta megkímélni a kezét. Pascal Amoyel itt már teljesen a mestere bőrébe bújik, és Cziffrához méltó virtuóz improvizációs játékot mutat be: az 1940-es évek slágerei mellett a Happy Birthday-t eljátssza Mozart-, Beethoven-, Debussy-, Schönberg- vagy ragtime stílusban, felidézve mestere találkozását amerikai dzsesszzenészekkel. Cziffra György 1954-ben térhetett vissza a komolyzenéhez, az előadás az első nagy hazai, a Zeneakadémián adott koncertjének egyik részletével zárul, amelyet Pascal Amoyel a mesterévé lényegülve ad elő.
Az előadás legközelebb pénteken látható a Montparnasse Színház nagytermében.
Borítókép: Cziffra György tanít (Forrás: Cziffra Központ)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!