Saját kompozíciókat ír, de inkább a triójára, bőgő, dob és cimbalom felállásra. Jazz némi balkáni beütéssel, de gondolkodik klasszikus darabokon is.
Amikor áthangszerel egy darabot cimbalomra, általában azt veszi figyelembe, hogy az eredeti darabból minél többet tudjon megtartani. Ha nagyon nehezek a szólamok, akkor cimbalmon lehetetlen eljátszani. Sokat el kell venni a műből, ami hiányérzetet okozhat. A rapszódia elég szabad műfaj, ott sok minden beleférhet a darab jellegének megtartása mellett.
A szóló nagyobb kihívás számára, az emberek ugyanis jórészt zenekari hangszerként tekintenek a cimbalomra. Rácz Aladár óta ez a felfogás persze sokat változott. Ahogy múlnak az évek, jobban szeret a trióval játszani vagy szólóban. Most egy igazán kitűnő hangszere lett, ami valóban különleges élményt ad. Két évvel ezelőtt készült el, Nagy Ákos cimbalomkészítő mester munkája. Nem is hiszi, hogy Magyarországon van hasonló. Már nagyjából bejátszotta, de félti, így keveset utaztatja. Mint mondja, borzasztó feszítés van a hangszerben, a húrok húzóereje 12 tonna. Érzékeny szerkezet, ami nem sokáig bírja. A Schunda-típusú cimbalmokat már éttermekben is alig lehet látni.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!