A konferencia résztvevőit Gülsen Karanis Eksioglu, Törökország budapesti nagykövete is köszöntötte. A magyar–török kulturális évadban a Kulturális és Innovációs Minisztérium számos művészeti és tudományos programot szervez. A csütörtöki nyitókonferencia után vasárnap este nyílik a Magyar Nemzeti Múzeum Törökországépítő magyarok című tárlata Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban. Ez a vándorkiállítás a későbbiekben Ankarában és Rodostóban is látható lesz.
A magyar–török kulturális évad kivételes alkalom, hogy számba vegyük azokat a mélyen gyökerező kulturális összefonódásokat, amelyekre építve tovább erősíthetjük a kapcsolatokat, és még intenzívebbé tehetjük a két nép kulturális jelenlétét egymás országaiban
– mondta köszöntőjében Hammerstein Judit, a Magyar Nemzeti Múzeum megbízott főigazgatója.
A két ország történelmének, kultúrájának szoros összefonódása többek között nyelvészeti, néprajzi, régészeti szempontból is megmutatkozik. Hozzátette: mielőtt a magyar törzsek letelepedtek a Kárpát-medencében, folyamatosan interakcióban voltak a különböző türk népekkel. Ennek lenyomata, hogy a magyar nyelv több száz török jövevényszót tartalmaz.
Az ottomán–török kulturális hatást Magyarországon nem csak a XVI–XVII. század építészeti emlékei, mecsetek, türbék, fürdők őrzik, ez megmutatkozott az öltözködésben és a fegyverhasználatban is. A hatás máig kimutatható a gondolkodásban vagy a gasztronómiában is, de a törökországi magyar kulturális jelenlétre, történelmi emlékhelyre is számos példa van
– fogalmazott Hammerstein Judit.
Hozzátette: magyar tudósok, építészek, nyelvészek, orvosok, hadmérnökök intenzíven vették ki a részüket Törökország XIX–XX. századi modernizációjában, reformtörekvéseiben.
A magyar kormány pedig 1916-ban Isztambulban hozta létre első állami külföldi kulturális intézetét.
A Magyar Nemzeti Múzeumban számos török történelmi emléktárgy látható, köztük egy különleges bőrköpeny, amely világviszonylatban is kiemelkedő ritkaságnak számít.
A Magyar Nemzeti Múzeum azt tervezi, hogy az év végére elkészül az a katalógus, amely gyűjteménye török vonatkozású tárgyait mutatja be
– mondta Hammerstein Judit.
Necmi Karul, az Isztambuli Egyetem Őskori Régészeti Tanszékének vezetője a Göbeklitepe régészeti területről tartott előadást – itt található az emberiség legelső ismert temploma. Raczky Pál, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzor emeritusa a szintén neolit kort feltáró polgár-csőszhalomi ásatásról beszélt.
A törökországi Göbeklitepe és Karahantepe a tavaly októberben feltárt legújabb leletek révén ismert világszerte a régészek körében.
A Tas Tepeler projekt segít jobban megérteni az őskor embereit. Az ottani ásatások egyik szenzációja a neolit, vagyis csiszolt kőkorszak eddigi legnagyobb ismert emberi szobra, amelyet Karahantepében tártak fel.
A csütörtöki konferenciát a Török Turizmusfejlesztési és Turisztikai Promóciós Ügynökség szervezte.
Az eseményen részt vettek a magyarországi tudományos élet, kutatóintézetek, múzeumok és egyetemek képviselői, valamint a magyarországi utazási iparág képviselői. A konferenciát követően a Magyar Nemzeti Múzeumban a Tas Tepeler projekt leleteinek képeit bemutató digitális kiállítást rendeztek.
Borítókép: A régészeti konferenciának a Nemzeti Múzeum adott otthont (Fotó: Balogh Zoltán)
