Bár szinte minden élőhelyen megtalálható a víz, vizes élőhelynek elsősorban a folyók, tavak vidékét, folyótorkolatokat értjük, illetve az ezek környékén élő állatokat – árulta el a Kultúrnemzetnek Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője. Természetvédelmi szempontból az ilyen élőhelyeknek igen nagy a jelentőségük, mert nagyon sok fajnak adnak otthont. Ugyanakkor sérülékenyek is, főképp az emberi tevékenység miatt; akár a szennyezésekre, akár az árvízvédelmi, folyamszabályozási munkákra gondolunk, amelyek egyrészt védik az embert, ugyanakkor beavatkozást jelentenek a természetben. Ezeket úgy kell elvégezni, hogy fenntarthatók legyenek – hívta fel a figyelmet.
A világ országai 1971. február 2-án az indiai Rámszar városában megegyeztek abban, hogy összefognak a vizes élőhelyek védelméért: ezt ma rámszari egyezményként ismerjük. Ezért ünnepeljük minden évben ezen a napon a vizes élőhelyek napját.
Mint Hanga Zoltán mondja, Magyarországon rengeteg vizes élőhely található, a Kárpát-medence természetes állapota, hogy rengeteg vízjárta terület van itt. Különösen így volt ez a nagy folyamszabályozások előtt, amikor óriási árterek voltak; gondoljunk csak Fekete István Tüskevár című írására. A Balaton környéke, a Kis-Balaton, a Tisza mente, a Szigetköz és számos más terület természeti kincsekben is bővelkedik, de turisztikai szempontból is izgalmas helyek. Budapesten is vannak ilyen részek: a Háros-sziget, a Naplás-tó, de a budapesti állatkert, főképp a Nagy-tó térsége is számos, vizes élőhelyhez szokott faj otthona. Utóbbiak között vannak állandóan ott lakó, úgynevezett leltári madarak, például a pelikánok, de vannak olyanok is, például a kormoránok (más néven kárókatonák) vagy a szürke gémek, amelyek bármikor kimehetnek bárhova – el szoktak látogatni rendszeresen a Dunára vagy a Városligeti-tóra –, de az állatkerthez kötődnek, ott fészkelnek.
Videónkból az is kiderül, meglátják-e árnyékukat az állatkerti medvék, és az is, milyen népi megfigyelések kötődnek február 2-hoz, Gyertyaszentelő Boldogasszony napjához.
Borítókép: A Kis-Balaton egyike a legfontosabb hazai vizes élőhelyeknek (Fotó: MTI/Varga György)
