Az Elveszett illúziók 1982-ben készült, a film rendezője Gazdag Gyula, forgatókönyvírói Gazdag Gyula, Györffy Miklós és Spiró György, operatőre ifj. Jancsó Miklós (Nyika). Az alkotás sajátos adaptációja Balzac azonos című regényének, melynek történetét a rendező 1968 Budapestjére helyezte át.
Kilenc filmjét tiltották be Gazdag Gyulának, nála több betiltással Elek Judit rendelkezik, aki egyébként alkotótársa volt. Ezt mondhatjuk egyfajta sorsszerűségnek is
– mutat rá Dudás Viktor filmszakértő, hozzátéve: Gazdag kevesebb mint húsz filmet rendezett, ám azok mindegyike emlékezetes alkotása a magyar filmművészetnek.
A kádári rendszer paternalista, atyáskodó, finoman sugalmazó mechanizmusát, ezt az attitűdöt tökéletesen mutatja ez a film.
– emeli ki Dudás Viktor.
A film kiváló színészgárdát vonultat fel: mások mellett Benedek Miklóst, Margitai Ágit, Bessenyei Ferencet, Béres Ilonát, Iglódi Istvánt és Máté Gábort láthatjuk az alkotásban. Arról, hogy milyen lehetett e színészóriásoknak együtt játszania, Dudás Viktor azt mondja, van a filmnek egy plusz jelentéstartalma ezáltal. Hiszen nemcsak azt látjuk, hogy a színészek megformálnak egyes szerepeket, hanem azt is, hogy mennyire újszerűek ezek a filmes karakterábrázolások a színházi darabokban megszokottakhoz képest. Ez, mint mondja, különleges élmény lehetett a korabeli befogadóknak.
A beszélgetés második felében Halmy Kund politológus, történész beszél a film történelmi hátteréről. Az „átkos” vége felé járunk, a változás kapujában, mutat rá Zavaros Eszter, meglátását a történész a következőképp pontosítja:
Az, hogy voltak húzd meg, ereszd meg taktikák, enyhítések, feltűnik egy-két magazin vagy néhány dokumentarista film, amely más hangnemet üt meg, még nem jelenti, hogy a rendszer vége felé járunk. Ha megkérdeznénk korabeli aktív értelmiségieket, nos, ők nem is merték remélni, hogy változás lesz. Érezték, hogy valami készül, de a vége még messze volt
– fogalmaz a történész.
Hozzáteszi: nagyon terhes volt a késő Kádár-kor, ekkor még egy-egy évnek hatalmas súlya volt, ezt a fojtott atmoszférát pedig kitűnően érzékelteti a film. Halmy Kund a „tankönyvi” jelzőt használja az Elveszett illúziókra, mindenkinek ajánlja, aki meg szeretné tudni, hogyan működött a késői Kádár-kor, s hogy milyen kihívásokkal, pressziókkal kellett szembenézniük az írói, újságírói, művészi élet szereplőinek.
Érdemes lesz tehát szombat délután a tévéképernyők elé ülni, a Szélesvásznú történelem aktuális epizódja 17.30-tól látható, az Elveszett illúziók című film pedig 19.10-től a Hír TV műsorán.
Borítókép: A Szélesvásznú történelem két műsorvezetője és vendége (Forrás: Hír TV)
