KIM: Bús Balázs mindkét tisztségének megszüntetését kezdeményezte Csák Jánosnál

Mind a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki, mind a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatói pozíciójára kiterjedt a a kezdeményező kérése. Csák János eleget tesz Bús Balázs kérésének.

Budapest, 2021. június 1. Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke a Petõfi Sándor-emlékévrõl tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erõforrások Minisztériumának Tükörtermében 2021. június 1-jén. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Bús Balázs 2021 januárjában vállalta el az NKA alelnöki posztját, majd 2022 júliusában nevezték ki az NKTK főigazgatójának is.  Az NKA honlapján olvasható információk szerint ebben az időszakban, vagyis 2021 és 2023 között, az alap a kollégiumi struktúráján keresztül összesen csaknem 50 milliárd forint összegű támogatást nyújtott. A támogatások arányeltolódásai jól mutatják, hogy Bús Balázs vezetőként mindvégig szem előtt tartotta a vidéki kulturális programok és témák esélyeinek növelését, ami egyben a szaktárca elvárása is volt.

Helyzeti előnybe kerültek a vidéki kulturális programok

Az ő vezetése alatt megítélt támogatási összegek – az előző évek arányait megfordítva – már kiemelkedő mértékben szolgálták a vidéki kulturális programok érvényesülését. Míg ugyanis a vidékre megítélt támogatás aránya 2021-ben még 48% volt, amely 2022-ben már 66%-ra emelkedett, és 2023-ban is 60% felett maradt. 

Összességében a 2021 és 2023 közötti időszak teljes megítélt támogatásának 57%-a került vidékre, 24%-a Budapestre, a fennmaradó összeg pedig a határon túli projektek támogatására jutott. Az NKA honlapján közölt kimutatások szerint tehát Bús Balázs rendezett viszonyokat, s egyben már az új preferenciáknak megfelelő támogatási modellt hagy hátra az utódjára, aki a KIM közlése szerint Závogyán Magdolna, a KIM kultúráért felelős államtitkára lesz.

Legutóbb L. Simon László kulturális államtitkársága idején működött ez a modell

A KIM közleményében vázolt helyzet, mely szerint az NKA alelnöki tisztségét a kultúráért felelős államtitkár tölti be, nem minden előzmény nélkül álló megoldás: legutóbb L. Simon László kultúráért felelős államtitkár idején alakult ki ugyanez a konstelláció a magyar államigazgatás és a kultúrafinanszírozás rendszerében. 

A Nemzeti Kulturális Alap 1993-ban jött létre, a szakmai szervezet létrehozásának egyik ötletgazdája és alapítója Fekete György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas magyar belsőépítész volt, ő lett az NKA első elnöke is – olvasható a szervezet honlapján.

A Nemzeti Kulturális Alapnál több mint 200 milliárd forintot osztottak szét

A Nemzeti Kulturális Alap a hazai és határon túli magyar kulturális élet finanszírozásának egyik legmeghatározóbb szereplője lett, több mint 200 milliárd forintot osztottak szét olyan programok, alkotói munkák támogatására, amelyek nem valósulhattak volna meg ilyen típusú mecenatúra nélkül. A szervezet a rendelkezésére álló pénzforrásokat döntő hányadában társadalmasított kollégiumi rendszer működtetésével pályáztatja és juttatja el az arra érdemesített programok megvalósítóihoz.

Az Alap kezelését 2016. december 31-ig önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága látta el, majd 2017. január 1-jétől a feladat jogutódként az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz, 2023. június 29-i hatállyal a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőhöz került.

Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter gyakorolja, aki az NKA elnöki tisztségét is ellátja. Az Alap alelnökét a miniszter – a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke véleményének kikérésével – nevezi ki legfeljebb négy évre.

Borítókép: Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke a Petőfi Sándor-emlékévről tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumának Tükörtermében 2021. június 1-jén (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)