Vezénylő zeneszerző vagy komponáló karmester? – joggal tehetjük fel a kérdést Dénes Istvánnal kapcsolatban, aki itthon és külföldön egyaránt elismert operakarmester, emellett termékeny zeneszerző, aki élénk fantáziája és figyelemre méltó humorérzéke van.
A MÁV Szimfonikus Zenekar iránti tisztelete jeléül komponált parafrázist a közismert MÁV-szignálra. A művész gyermekkorában nagyon szeretett vonaton utazni, ezek az emlékek is inspirálták, de nem akart olyan zenét írni, amely a vonat mozgását ábrázolja, hanem olyan zenei elemekre építette darabját, amik a vasúttal kapcsolatosak.
A folytatásban Dohnányi Ernő, a 20. századi magyar zenetörténet jelentős alkotója Hangversenydarab gordonkára című műve hangzik el, amelyet édesapjénak komponált 1903-ban, aki ugyan nem volt muzsikus, de nagyon jól játszott gordonkán, még Liszttel is zenélt együtt. A mű a gyermek háláját és szeretetét fejezi ki édesapja iránt, zenéje csupa kedvesség. A darab egytételes, bár jól felismerhetően három formaegységre tagolódik, amelyeket az üstdob halk szólói választanak el egymástól.
Az est szólistája, Park Sang Hyeok gordonkaművész, aki Dél-Koreában született 2004-ben. 12 éves korától a Koreai Nemzeti Tehetségek Iskolájában, majd a Nemzeti Művészeti Egyetemen tanult. Jelenleg a Lichtehsteini Nemzetközi Zeneakadémia ösztöndíjasa, a híres gordonkaművész, Ivan Monighetti tanítványa.
2015 óta minden évben részt vesz rangos zenei versenyeken, több első díjat nyert, 2018-ban első alkalommal volt aktív résztvevője a Kronberg Academy cselló mesterkurzusainak. 2022-ben, a David Popper IX. Nemzetközi csellóverseny nagydíjasa lett, ennek köszönhetően különdíjként kapta a MÁV Szimfonikus Zenekar meghívását erre a vendégszereplésre.
A hangverseny első részének harmadik darabja David Popper (1843–1913) műve, a Magyar rapszódia csendül fel, amelyet 1894-ben komponált, részben Liszt hasonló művei, részben Brahms magyar táncainak példája nyomán. A tetszetős darab előadása hálás feladat a szólót játszó csellista számára is.
Az est második, egyben befejező részében Liszt–Dénes: Dante (a Dante-szonáta átirata zenekarra) hangzik el.
Dénes István hatalmas feladatra vállalkozott a Dante-szonáta zenekarra való átírásával, az eredeti mű ugyanis abszolút zongoraszerű.
Dénes István azonban zeneszerzőként és karmesterként nagyszerűen ismeri a zenekar kifejező eszközeit és hangszereinek lehetőségeit. A létrejött új mű több, mint Liszt szonátájának hangszerelt változata, talán többet is kifejez Liszt mondanivalójából, mint ahogy azt a nagy zeneszerző elképzelte.
Műsor:
Dénes István: MÁV–Start S. O. S.
Dohnányi: Hangversenydarab gordonkára és zenekarra
Popper: Magyar rapszódia, op. 68
Liszt–Dénes: Dante (a Dante-szonáta átirata zenekarra)
Dénes István karmester-zeneszerző
1954-ben született, a Zeneakadémián zongora, karmester és zeneszerző diplomát szerzett. Solti György-ösztöndíjjal a Bécsi Zeneakadémián tökéletesítette tudását. 1977 óta a Magyar Állami Operaház karmestere. 1987-től 1995-ig a Brémai Operaház első karmestere, 1995-től 2008-ig a Trieri Opera főzeneigazgatója volt. Vendégszerepelt Varsó, Krakkó, Moszkva, Prága, Luxemburg, Metz, Berlin, Peking operaházaiban, a bécsi ünnepi heteken, a bregenzi ünnepi játékokon Wagner Ringjét vezényelte. Repertoárján mintegy nyolcvan zenés színpadi mű szerepel. Zeneszerzői tevékenységét a sokféleség jellemzi. Az Operaháznak ő készítette el Kacsóh János vitéz című daljátékának új feldolgozását. A MÁV Szimfonikus Zenekarnak évtizedek óta rendszeres vendégkarmestere, 2003-ban az ő vezényletével vették lemezre Sümegi Eszter első árialemezét.
