Az öt legjobb Robert Redford-film – Tisztességtelen ajánlat + videó

Felkavaró film a féltékenységről és szerelem erejéről.

2024. 03. 29. 20:00
Forrás: Médiaklikk
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az elmúlt héten elindítottuk Robert Redford filmjeit bemutató sorozatunkat. A mini topistánkon az ötödik helyet egy világhírű romantikus vígjáték, a Mezítláb a parkban (Barefoot in the Park) szerezte meg. A negyedik helyre egy meglehetősen alulértékelt kiváló mozi, a Tisztességtelen ajánlat (Indecent Proposal ) került. Az 1994-ben megtartott 14. Arany Málna-gálán a film hét kategóriában kapott jelölést, ebből hármat nyert meg: legrosszabb film, legrosszabb férfi mellékszereplő (Woody Harrelson) és legrosszabb forgatókönyv (Amy Holden Jones). Ehhez képest az IMDB adatai alapján nem kapott ennyire negatív értékelést, 10/6-ra értékelte a publikum és egyébként nagy sikerrel vetítették a mozik is. Valahogy a szakértők elismerését nem sikerült kivívnia a filmnek, annak ellenére, hogy nagyszerű színészgárda vállalt szerepet benne. 

Robert Redford mellett, Demi Moore, Woody Harrelson, Oliver Platt és Billy Bob Thornton is játszik a moziban. Mindenesetre Redfordot egy új oldaláról ismerhettük meg ebben a filmben, 57 éves volt a forgatáskor és nagyon hitelesen és meggyőzően jelenítette meg a gazdag, sármos, érzőszívű, de ugyanakkor bizonyos értelemben gátlástalan karaktert.

4. Tisztességtelen ajánlat (1993)

A filmet Adrian Lyne rendezte, aki olyan világhírű mozikat rendezett, mint a Flashdance (1983), a 9 és 1/2 hét (Nine 1/2 Weeks, 1986), a Végzetes vonzerő (Fatal Attraction, 1987), a Jákob lajtorjája (Jacob’s Ladder, 1990), vagy éppen a Lolita (1997). Lyne munkásságára a francia új hullám rendezői (Jean-Luc Godard, François Truffaut, Claude Chabrol) nagy hatással voltak. 1988-ban a Végzetes vonzerő rendezéséért Oscar- és Golden Globe-díjra is jelölték, de a díjat mind a két átadón Bernardo Bertolucci kapta meg Az utolsó császár című filmért. A filmjeiből kiderül, hogy nagyon foglalkoztatják az emberi kapcsolatok, a férfi és a nő különleges viszonya és az érzelmek világa. Szinte valamennyi filmje tabutémákat, csak szemlesütve tárgyalt, de egyébként létező konfliktusokat, élethelyzeteket mutat be, a 9 és 1/2 héttől kezdve, a Végzetes vonzerőn át, egészen a Lolitáig. A Tisztességtelen ajánlat is beleillik ebbe a sorba, nagyon kényes témát tár a nézők elé. A szerelem, a pénz és a féltékenység ördögi háromszögét.

Fotó: Mafab.hu

A történet

Diana (Demi Moore) és David (Woody Harrelson) már régóta szerelemben élnek együtt, ám egy napon rádöbbennek: anyagilag teljesen tönkrementek, ami David karrierjét is elvághatja. Megmaradt pénzüket Las Vegasban próbálják megduplázni, sikertelenül. A kaszinóban azonban felfigyel Dianára egy jóképű milliomos, John Gage (Robert Redford), aki egymillió dollárt ajánl fel a lánynak egy együtt töltött éjszakáért. Mindezt természetesen csak úgy, ha a pár mind a két tagja beleegyezik. A pár a kecsegtető ajánlatot elfogadja, hiszen az egymillió dollár hatalmas pénz. Nem gondolnak bele, hogy ez a döntés tönkreteszi az addig csodaszép kapcsolatukat. Felkavaró történet, izgalmas fordulatokkal.

Érdekességek

Demi Moore a filmben nyújtott alakításáért jelölve volt az MTV Movie Award legjobb női főszereplőnek járó díjára. A Tisztességtelen ajánlat 1993-ban a 6. legtöbb bevételt hozó film volt, az összbevétele több mint 266 millió dollár volt.

Összegzés

Bevallom, a Tisztességtelen ajánlat az egyik kedvenc filmem. Nagyon szeretem a történetet. Van benne minden az igaz szerelemtől, a féltékenységen át, a megbocsátásig. Diana és David egy fiatal szerelmespár nagyratörő álmokkal. Mindenük megvan: szépség, fiatalság, szerelem. Azonban a boldogságuk beteljesedéséhez hiányzik egyvalami, a pénz. John Gage-nek az idősödő, sármos milliomosnak pedig pénze van és fiatalságra, szerelemre vágyik. Így adja magát a tisztességtelen ajánlat: egymillió egy éjszakáért. 

Diana (Demi Moore) és David (Woody Harrelson). Fotó: Médiaklikk

Felkavaró a sztori, a fiatalok belemennek a bizniszbe, de a lelkük meghal. Végül pont a gonosz, számító, rideg Gage gentleman lépése kell ahhoz, hogy a fiatalok újra egymáséi legyenek. Lehet úgy is értelmezni, hogy Gage azért engedi el a film végén, egy zseniálisan megkomponált jelenetben, magával ragadó eleganciával Dianát, mert ő mindent megtehet, ezért kegyet gyakorol. Szerintem azonban sokkal inkább arról van szó, hogy Gage nem egy megátalkodott, gonosz figura, csupán egy fiatalkorát megszállottan hajszoló milliomos, aki Dianában megtalálta az igaz szerelmet, de képes volt elengedni, valahogy úgy, ahogy Bogart engedi el Bergmant a Casablanca zárójelenetében.

„Arca bibircsókos, tekintete opálos, szeme pókhálós, nevetése szögletes a mesterségesen összerántott bőr fogságában – ő, valóban ő Robert Redford” – írta Koltai Ágnes a Filmvilágban megjelent kritikájában, ahol Redford mellett a filmet is a földbe döngölte. Igazságtalanul. Redford élete egyik legjobb alakítását nyújtja ebben a filmben, amikor megjelenik a vásznon, nem lehet másra figyelni, ezt nem lehet tanulni, erre születni kell. Elfogult vagyok ezzel a filmmel, de azt gondolom, hogy aki megnézi Adrian Lyne moziját, nem fog csalódni és könnyen lehet, hogy beleszeret, ahogyan e sorok írója is tette, valamikor a 90-es évek derekán.

Idővonal: A Tisztességtelen ajánlat című filmet 1993-ban mutatták be, abban az évben, amikor Magyarországon, a pörbölyi tragédiában tizenkét ember vesztette az életét, mert iskolásokat szállító autóbusz hajtott a sínekre a Tolna megyei Pörbölynél; Csehszlovákia két önálló országra, Csehországra és Szlovákiára bomlott; George Bush és Borisz Jelcin elnök aláírta Moszkvában a START–II szerződést arról, hogy tovább csökkentik az amerikai és az orosz hadászati támadófegyvereket az összes több robbanófejes ICBM felszámolásával, és hadászati nukleáris készleteik kétharmaddal való csökkentésével; Habsburg Károly – Habsburg Ottó fia – és Francesca Thyssen–Bornemisza bárónő a stájerországi Mariazellben házasságot kötött; II. János Pál pápa „Hungarorum gens” kezdetű bullájával megváltoztatta a magyar katolikus egyház szervezeti felépítését. Többek közt az érsekségek számát háromról négyre emelte, új érsekséggé és metropolitai székhellyé tette a veszprémi püspökséget; az MDF-ből kizárt Csurka István és a köré tömörülő csoport megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját és 61 éves korában meghalt Antall József, Magyarország miniszterelnöke. Az új miniszterelnök, Boross Péter december 21-én alakította meg kormányát. (Wikipédia) 

A Robert Redford filmjeit bemutató sorozatukban a jövő héten már a bronzérmes mozival érkezünk.

Borítókép: John Gage és Diana Murphy a film egyik ikonikus jelenetében (Fotó: Médiaklikk)
 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.