
A főváros kiürítése után Jellasics költözött be az épületbe. A palotában lakott vendégként Szapáry Antal gróf, akit, miután kiutasította a szobájába bejáró császári tiszteket, Pállfy Móricot pedig egyszerűen kidobta, január 6-án elhurcoltak. Hogy teljes legyen a kép: Jellasics akkor még csak egy napja uralta a házat… Három nappal később, január 9-én érkezett a Károlyi családhoz Batthyány Lajos – az akkor már lemondott – miniszterelnök, hogy elköszönjön sógorától, legfőképpen pedig sógornőjétől, a szép Zichy Karolina grófnőtől, Károlyi György feleségétől, akihez a legenda szerint erős, hmm… talán mondjuk azt, az illendőnél szorosabb szálak fűzték. (Tudnivaló azonban, hogy Karolina grófnő amúgy sem volt a decens polgári lét mintaasszonya. Korábban elcsavarta Széchenyi István fejét, Klapka Györgyöt pedig követte az emigrációba. Még Petőfit is ámulatba ejtette a Zichy nővérek szépsége és elragadó személyisége.) A látogatásnak tragikus vége lett, Batthyányt a palotában letartóztatták, átvitték az Újépületbe, ahonnan többé ki sem engedték.

Nem csoda, ha kedvese a forradalom híve lett. Hogy rajongását kifejezze, a család négylovas gálahintóját küldte Kossuth elé, miután a várost felszabadította Görgei serege. Ezért a gesztusért később megvesszőzésre ítélte Haynau a grófnőt, aki persze nem várta meg a botozást, hanem sok száz emigránshoz hasonlóan elhagyta az országot. (Hogy ő éppen új szerelmével, a hős Klapka tábornokkal távozott, az más lapra tartozik…)
Ide tartozik viszont, hogy az épületet 1849 nyarán a bevonuló császári hadsereg vette birtokba, s itt ütötte föl főhadiszállását Haynau. A Feldzeugmeister, mint a bécsi kormány teljhatalmú megbízottja, innen irányította a véres megtorlást.
Minderről már a könyvtárban mesélt Komáromi Csaba, akitől megtudhattuk, hogy bár a nagyszabású bibliotéka berendezése eredeti, az íróasztal, amelyen Haynau aláírta az aradi hősök kivégzéséről szóló utasításokat, sajnos ma már nincs meg.
Nem sokon múlott azonban, hogy maga az épület is hasonló sorsra jusson. A rossz emlékezetű Károlyi Mihály, a vörös gróf a XX. század elején komolyan elgondolkozott azon, hogy lebontatja a palotát. Túl nagynak, túl hivalkodónak, túl drágának találta. Szerencsére az ébredő műemlékvédelem és a sajtó nyomására végül megmenekült a ház, így most mi is bejárhatjuk, ha kedvünk van hozzá. A Petőfi Irodalmi Múzeum rendszeresen szervez épületsétákat.
Borítókép: Épületséta Komáromi Csaba vezetésével (Forrás: Facebook)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!