Vagány csajok a lánglelkű forradalmárok mögött

Az 1848-as forradalom és szabadságharc kapcsán leginkább a márciusi ifjakat szokták emlegetni. Aránylag kevés szó esik viszont a hölgyekről, akiknek volt némi ráhatásuk a történelmi eseményekre. A Ridikül március 14-i műsorában róluk, az ismert és az ismeretlen hősökről is beszélget vendégeivel Dióssy Klári.

A Ridikül március 14-i műsora 1848 nőalakjairól szólt (Forrás: MTVA) Forrás: MTVA

Mosolygó Sára színésznő és Szilágyi Sándor történész a Ridikülben. Forrás: MTVA

A történész elmondta, hogy a forradalmi eseményeknek más hölgyszereplői is voltak. – Ott volt például Leövey Klára, aki reménytelenül szerelmes volt Vasvári Pálba, a fiatal, húszéves történészbe, aki akkor már Teleki Blanka leánynevelő intézetében volt történelemtanár, s akiért bomlottak a hölgyek. Leövey Klára még a román felkelők közé is elment, csak hogy bármit találjon Vasvárival kapcsolatban – utalt a forradalom leverése utáni időszakra is Szilágyi. 

A Ridikülben Kiss Csilla művelődéstörténész, történelemtanár elmondta, hogy szerinte sok olyan nő játszott szerepet a történelem alakulásában, akiknek a nevét sem tudjuk. Ezért is nagyon fontos, hogy legalább azoknak az örökségét ápoljuk, akikről több információval rendelkezünk.

– Akiknek a neve fennmaradt, azok a köznemesi vagy az értelmiségi réteghez tartoznak a családjuk vagy a férjük révén. A főnemesi asszonyok is előkerülnek majd, amikor olyan helyzet adódik, hogy nem a hagyományos női szerepeken lesz a hangsúly – a szabadságharc időszakában. Nyilván az utca embere is ott van, de róluk tudjuk a legkevesebbet. 
A riporter azon kérdésére, hogy a reformkor adta-e meg azt a lehetőséget, hogy merjenek az asszonyok is kiállni, megmutatni magukat, a művelődéstörténész kijelentette, hogy a mai értelemben vett egyenjogúságról nyilván nem lehet beszélni. 

Amikor az áprilisi törvények is megszületnek, és a választójogot picit szélesítik a férfiak számára, ki lett mondva, hogy csak ők kapnak választójogot. Nem volt téma a női választójog kérdése. Sokkal inkább az volt a fókuszban, hogy az oktatásból részesülhessenek a nők

– részletezte a történész. 

A műsor negyedik vendége, László Ferenc kultúrtörténész régóta kutatja a nők szerepét a reformkor társas életében. Operakritikusként különösen izgatja a kor primadonnáinak és nagy színésznőinek pályafutása. 
– Laborfalvi Róza a kor nagy tragikája volt, aki 1848. március 15-én  egyúttala történelem színpadára is rálépett, amikor a Nemzeti Színháznak az egyébként megszakadt előadása színre került – és a legenda szerint megkezdődött a Jókaival való kapcsolata – fejtette ki a kultúrtörténész, aki megjegyezte, hogy egy sor más színésznőt is érdemes megemlíteni a korból.

Ilyen volt például Schodelné Klein Rozália, aki a korban egészen forradalminak tűnt, merthogy képes volt egy-egy színházi botrány alkalmával leszólni a nézőtérre. Ez akkor felháborodást is váltott ki, hogy ő mintegy teljes jogú személyként parlamentíroz a közönséggel

– mesélte László Ferenc. Mint elmondta, a politika irányításában két nemesi hölgy is közrejátszott, mégpedig a Zichy  nővérek, Antónia és Karolina.

– Az egyikük Batthyány Lajos felesége volt, a másik pedig Károlyi György grófé. Ők maguk saját jogukon, már a reformkor végén egészen aktívan politizáltak. Beleszóltak a napi ügyekbe és meglehetősen szabadszájúak voltak. 

Feljegyezték, hogy József nádor maga is meghökkent azon az isteni gorombaságon, ami ezt a két hölgyet jellemezte. Ők időnként valóban alakítólag nyúltak bele a politikai eseményekbe. Például hogy egy reformországgyűlésen milyen téma váljon megtárgyalhatóvá. Ezek a hölgyek nagyon műveltek, képzettek voltak, az egyik Zichy nővérnek például Párizsban – ha igaz – Chopin volt a zongoratanára. Elképzelhetjük azt a neveltetési rendszert, ami a korra volt jellemző. Szendrey Júlia is egy nagyon jó minőségű lánynevelő intézetből jött, ahonnan egy sor későbbi írófeleség  vagy más magasan pozicionált értelmiséginek a felesége került ki – fejtette ki László Ferenc kultúrtörténész.

A Ridikül március 14-i műsorát teljes terjedelmében a Médiaklikk oldalán nézhetik vissza.

       
Borítókép: A Ridikül március 14-i műsora 1848 nőalakjairól szólt (Forrás: MTVA) 

  tudjuk