A műsorba ezúttal Mosolygó Sára színésznőt, a Most vagy soha! Szendrey Júliáját, Szilágyi Sándor történészt, kutató-tárlatvezetőt, László Ferenc kultúrtörténészt és Kiss Csilla művelődéstörténészt, tanárt hívták meg.
A beszélgetés a legújabb történelmi játékfilm, a Most vagy soha! női főszereplőjével, Mosolygó Sárával kezdődött, akit Dióssy Klári arról kérdezett, hogyan fogadta, amikor kiderült, hogy őt választották ki Szendrey Júlia megformálására.
– Megijedtem, mert azt gondoltam, hogy ez akkora produkció és akkora feladat, amilyenben még nem volt részem. Nem tudtam, hogyan fogok teljesíteni és hogy helyt tudok-e állni, de természetesen nagyon örültem – mesélte a színésznő, aki azt is elmondta, hogy az iskolai ismeretei nem nagyon terjedtek ki Júliára, ezért segítséget vett igénybe, megkereste régi történelemtanárát.
Arra a riporteri kérdésre, hogy milyen szemszögből szerette volna megmutatni Júliát, a színésznő elmondta, hogy a film Petőfi szerelmét nagyon erős személyiségként mutatja be, viszont érdekesség, hogy az ő szála teljesen fiktív történet volt.
– Szerintem nagyon jó, hogy egy ilyen korban sem úgy van megmutatva Szendrey Júlia, hogy otthon ül és várja a férjét, és csak aggódik érte, hanem ő maga is szeretne kiállni a forradalom mellett – fejtette ki Mosolygó Sára, aki ennél többet nem mondhatott el a filmről, csak annyit, hogy a nézők majd látni fogják, hogyan mozgatja Szendrey Júlia a szálakat és miként befolyásolja a cselekményt.
Dióssy Klári felvetette a kérdést, hogy miközben Júliáról az a kép él az emberekben, hogy egy romantikus hősnő, ebben a filmben tulajdonképpen akcióhős volt. Mosolygó Sára ezt csak alátámasztani tudta:
– Nagyon sok kaszkadőrjelenetem volt, például amit a trailerben is lehetett látni, az ablakon kiugrás. Amit tudtam, azt én csináltam, egy jelenetet pedig a dublőröm – jelentette ki a színésznő, aki arról is beszámolt, hogy a korabeli ruhákban nem volt könnyű ilyen feladatokat végrehajtani.
– Eleve nagyon nehéz volt bennük mozogni, enni, bármit csinálni, ráadásul a korhoz képest nekem végig könnyítve volt, mert ugyan végig fűzőben voltam, de nem húzták meg annyira, mint annak idején, mert úgy képtelenség volt létezni, rosszul is voltam tőle.
Nem hordtam nadrágot, mint Szendrey Júlia, és hosszú hajam is volt, nem rövid, mint neki. Fontos volt, hogy mivel nagyjából én vagyok az egyetlen női szereplő, ezért nőiesen ábrázoljuk Júliát
– mesélte a színésznő, aki azt is elmondta, hogy könnyen tudott azonosulni a női főszereplővel.
– Megy a feje után és kiáll azért, ami fontos neki, nem marad csendben és egyenrangúnak érzi magát. Beleáll a dolgokba és nem fél. Én is ilyen vagyok, próbálok finomodni, próbálok úgy csinálni dolgokat, hogy ne legyen bántódás, de nagyon szeretek kiállni az igazamért – jelentette ki Mosolygó Sára.
Ekkor kapcsolódott a beszélgetésbe Szilágyi Sándor történész, kutató-tárlatvezető, akit a műsorvezető arról kérdezett, hogy a kutatásaiból milyennek ismerte meg Júliát, igaz-e, hogy nagyon művelt nő volt.
– Ez olyannyira igaz, hogy A rendíthetetlen ólomkatonát például ő fordította le magyarra. Andersen meséinek egy részét is neki köszönhetjük. Valóban rövid haja volt, olyan szoknyát hordott, amit össze lehetett fogni, mint egy nadrágot. Nagyon meg tudta találni azt a határvonalat, amivel még tud lázadni és példát mutatni, meg amivel még jó kislány is tud maradni. Mert a szülei őt is fogták. Például a Petőfivel való kapcsolatát az édesapja nagyon ellenezte. De ettől függetlenül
ma azt mondanánk, hogy ő egy igazi vagány csaj volt. Ne feledjük el azt sem, hogy az első kokárdát ő készítette
– mondta el a sokak által eddig nem ismert tényt a történész, aki azt is kifejtette, hogy Szendrey Júlia nemcsak szerelme, de intellektuális társa is volt Petőfinek.
– Nagyon sok mindent megvitattak egymással, azért, mert meg lehetett vele vitatni. Például angolul is beszélgettek, amit Jókai Mór le is írt, aki a Dohány utcai lakásukban albérlő volt. Gyakran ebédeltek együtt, bár nem Szendrey Júlia főzött, hanem az Arany Sasból rendelték az ételt. Ilyenkor angolul beszélgettek és egymás tévedésein tréfálkoztak – elevenítette fel a Jókai által leírtakat Szilágyi Sándor.
