– Az egész nyugati civilizációt lélekvizsgálat jellemzi arról, kik is vagyunk, milyen életet akarunk élni. Ezt kutatta a 250 évvel ezelőtt indult amerikai kísérlet is, és az akkor megfogalmazott értékeket érezzük most veszélyben, mindazt, amit a rendezett szabadság világának neveznek – mondta a szerző, a kulturális és innovációs miniszter a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusán tartott eseményen. A bemutatón Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke beszélgetett a könyvről Csák Jánossal.
A miniszter hangsúlyozta, hogy az amerikai álom indulásakor a nagy alapítók visszanyúltak az ókori görögökig, ugyanazokat a kérdéseket vetették fel, amelyeket az elődök: mi a jó élet, miként kellene élni?
– Szeretem Amerikát, az amerikai géniusz híve vagyok, de az elmúlt néhány évtizedben visszatérő módon vetődik fel, megtesznek-e mindent a nyugati civilizáció jövőjéért, a zsidó–keresztény, a görög és a római hagyományok, kultúra továbbörökítése érdekében a jövő generációinak – fogalmazott Csák János.
Könyvében a szerző azt járja körbe, mi tette naggyá Amerikát filozófiai, vallási, művészeti és tudományos értelemben, és hogy mennyire időszerű mindez a mai bonyolult világban.
A keddi bemutatón elhangzott, hogy az amerikaiak a szabadságot a legfőbb emberi értéknek tekintik, és éppen a szabadság elve, az azzal való visszaélés körül bontakozott ki vita az elmúlt időszakban. Csák János szerint ez a folyamat kognitív disszonanciában nyilvánul meg, amely racionalizálja az igazságtalanságot, mindez pedig ellentmond Amerika eredeti eszméinek.
– Az Egyesült Államok a világ legsikeresebb országa filozófiai, technológiai, katonai és gazdasági szempontból egyaránt. De a boldogság eszményét felváltotta a bizonytalanság. Amerika még mindig a nyugati civilizáció legnagyobb reménye, és ami ott történik, az Európára is kihat. Vigyázó szemeteket Amerikára vessétek! – mondta Csák János.
A magyarul 2022-ben megjelent Az amerikai géniusz című kötet angol nyelvű kiadását áprilisban New Yorkban és Washingtonban is bemutatták. A könyvet, amely az amerikai Angelico Press kiadásában jelent meg, Thomas Sneddon fordította angolra, az előszót Patrick J. Deneen amerikai konzervatív politikai filozófus írta, az utószót pedig George Friedman, az Egyesült Államok egyik meghatározó geopolitikai elemzője.
Az amerikai géniusz az elmúlt hetekben számos kedvező visszajelzést kapott amerikai véleményformáló, illetve geopolitikai elemzői körökben.
