Amerikai elnökválasztás: „Ez nem ugyanaz a választás lesz, mint 2020-ban”

Bár ugyanazok a jelöltek csapnak össze, teljesen más lesz az idei amerikai elnökválasztás dinamikája, mint a négy évvel ezelőttié volt – mondta el a Magyar Nemzetnek Patrick J. Deneen, a University of Notre Dame Politikatudományi Tanszékének professzora. A szakértő szerint a két nagy párt nyári kongresszusaitól nem várhatunk nagy meglepetést az elnökválasztás kapcsán, azt viszont érdekes lesz figyelni, kiket tolnak majd előtérbe, kik léphetnek fel a vezető politikusok következő generációjaként.

Fotó: Mirkó István

– Lényegében az Egyesült Államokban az elnökválasztás ötven állami szintű választás, amelyekre ugyanazon a napon kerül sor. Az elnökjelöltek minden államban megmérkőznek, és minden államban igyekeznek megszerezni a többséget. És aztán attól függően, hogy hány elektori szavazatot sikerül megszerezniük, az nyeri a választást, aki az elektori kollégiumban a szavazatok többségét megszerezte. Minden államnak annyi elektori szavazata van, ahány képviselője a képviselőházban, ami pedig az állam népességétől függ. Ezen kívül minden állam kap még két elektort, szenátoronként egyet.

Patrick J. Deneen, a University of Notre Dame Politikatudományi Tanszékének professzora (Fotó: Mirkó István)

– Ez viszont a kisebb államoknak kedvez.

– Pontosan. Ez sok elégedetlenség forrása, főként a demokratáknál. Ellentmondásos helyzet, ezért merül fel négyévente menetrendszerűen az elektori kollégium eltörlése. Ráadásul az államok többségében elegendő mondjuk 51 százalékos eredménnyel nyerni ahhoz, hogy a győztes az állam összes elektori szavazatát megkapja. Ez azért alakult így, hogy elkerülhető legyen a patthelyzet a választáson. Néhány állam mozgalmat indított, hogy az elektorok arra a jelöltre szavazzanak, aki szövetségi szinten a legtöbb szavazatot kapja, ami változást jelentene.

– De ehhez a megállapodáshoz egyelőre csak tizenöt-húsz állam csatlakozott.

– Igen, és a megállapodás csak akkor lép érvénybe, ha az államok többsége egyetért. Tehát a következő választáson még aligha, de ha életbe lép, akkor megváltoztathatja az amerikai választási rendszert anélkül, hogy alkotmányt kellene módosítani, ami igen nehéz feladat lenne, és nincs is meg hozzá a kellő egyetértés. Ami pedig az elektori rendszer eredetét illeti, amikor az amerikai alkotmány született, az államok még szuverén politikai entitások voltak, és nem akarták feladni a befolyásukat az elnök kiválasztására. Ezt tükrözi az, hogy az államok államokként szavaznak. Annak is megvolt az oka, hogy az alkotmány kidolgozói nem akartak közvetlen elnökválasztást. Attól féltek, hogy a városi központok válnak a társadalom legfontosabb elemeivé. Az elektori rendszer révén ugyan felülreprezentáltak a vidékies jellegű, kisebb államok, de Amerika alapítói szerint ezeknek az embereknek a hangját is meg kell hallgatni. Az elektori rendszert csak a városokon kívül élők kárára lehetne eltörölni.

– Mik lesznek az idei választás fő témái? Mi érdekli a választókat?

– Ahogy az amerikai választásokon általában, szinte kizárólag a hazai kérdések. Leginkább a gazdaság, és főképp az infláció, mert ez mindenkit érint, az élet minden területén. Érezhető az élelmiszerárakban és a lakhatási költségekben, ezek pedig mindenkit érintenek.

A Biden-kormány próbálja azt kommunikálni, hogy az infláció csökkent, de az emberek nem ezt érzik. 

A másik nagy téma a migráció. Ez most már nem pártfüggő, már nem csak a republikánusok aggódnak miatta, hanem a demokraták számára is egyre fontosabb. Kezdjük azt tapasztalni, hogy egyesek, akik elméletben bevándorláspártiak voltak, kezdik azt gondolni, hogy ez nem is olyan praktikus és nem is olyan hasznos. A republikánusok pedig igyekeznek is a témát napirenden tartani.

– És mi a helyzet Ukrajna és Izrael kérdésével?

– Nincsenek a lista élén. Mivel az amerikaiak nem közvetlenül érintettek ebben a két háborúban, nem határozzák meg a választást, de néhány területen lehet fontos szerepük. Például a zsidók nagyobb arányban támogathatják Donald Trumpot, pedig korábban inkább a demokraták felé húztak.

A Republikánus Párt elnökjelöltségére pályázó Donald Trump volt amerikai elnök beszél támogatóihoz 2024. március 9-én (Fotó: EPA/MTI/Erik S. Lesser)

– Hogyan befolyásolhatja a választásokat a mesterséges intelligencia és a nagy technológiai vállalatok tevékenysége?

– A félretájékoztatás mindig is velünk volt, már a görög demokrácia kora óta. Ez csak egy új formája. És bár erőteljes eszköz, azt hiszem, kisebb a meggyőző ereje, mint azt az emberek gondolják. Az emberek kialakítják a saját információs buborékjukat, amelyben még a téves információk is meglévő nézeteiket támasztják alá. A bizonytalanok a választóknak csak nagyon kis részét teszik ki, a többség már döntött a saját mély meggyőződései alapján.

– Mit tart fontosnak kiemelni az idei elnökválasztás kapcsán?

– Látszólag ez ugyanaz a választás lesz, mint 2020-ban. Ugyanazok a jelöltek, illetve Donald Trumpnak más alelnökjelöltje lesz. De a választás dinamikája teljesen más.

 Ezúttal Joe Biden képviseli a fennálló rendet, és Donald Trump jön kívülállóként, ő pedig ebben sokkal jobb.

Ő tényleg egy kívülálló, ezért az előző választáson, regnáló elnökként nehezebb dolga volt. Most mindkét jelölt sokkal inkább a természetes közegében mozog.

– Ha kampánytanácsadó lenne, mit tanácsolna nekik?

– Azt hiszem, mindketten azt fogják tenni, amiben jók. Joe Biden amolyan átlagember, aki munkásosztálybeli közegből jött. Ha kampánytanácsadóként gondolkodom, azt hiszem, neki nem az elnökség előnyeit kellene kihasználni, hanem azt, hogy egy barátságos fickó. Ami Donald Trumpot illeti, azt hiszem, ő egyszerűen Donald Trump lesz. Nem hiszem, hogy valaha is hallgatott volna a kampánytanácsadókra. Csak annyit mondanék neki, hogy tartson minél több nagy kampányeseményt a csatatérállamokban és koncentráljon arra, hogy legyen programja. Vannak nagyon eltökélt követői, de ezzel tágíthatná a támogatói bázisát.

Borítókép: Patrick J. Deneen, a University of Notre Dame Politikatudományi Tanszékének professzora (Fotó: Mirkó István)