– Donald Trump megszerezte a szükséges számú delegáltat az előválasztásokon. Merülhet-e még fel bármilyen kérdés azzal kapcsolatban, hogy ő lesz a republikánusok jelöltje az elnökválasztáson?
– A kérdőjelek inkább a jogi helyzetével kapcsolatban merülnek fel. Néhány felmérés szerint ha elítélnék, csökkenne a támogatottsága. A magam részéről nem hiszem, hogy elveszítené a támogatóit, hiszen sokan közülük igazságtalannak és politikailag motiváltnak tartják az ellene felhozott vádakat.
– Joe Biden jelenlegi elnök is megszerezte a szükséges számú delegáltat. Ő lesz a demokraták jelöltje?
– Ha ő maga nem dönt másként, igen. Felmerültek olyan javaslatok, például a New York Timesban, hogy ki kellene szállnia a küzdelemből, de úgy tűnik, ez nem érdekli. Kampányol, láthatóan készül a választásra.
– A két nagy párt nyári országos kongresszusa hozhat bármilyen meglepetést?
– Ez valószínűtlen. Azt viszont érdekes lesz figyelni, hogy kik lesznek a kiemelt szónokok, akik a két párt új generációját képviselik. Nyilvánvalóan mindkét jelölt most indul utoljára, így az, hogy kik kapják a komolyabb megszólalási lehetőségeket, egyfajta meghallgatás lesz a négy év múlva esedékes választásokra. Azt hiszem, ezt lesz érdemes figyelni.
– Addigra eldől az alelnökjelöltek személye is. Kik lehetnek a kiválasztottak?
– Nem hiszem, hogy Joe Biden ne Kamala Harrist választaná.
– Annak ellenére, hogy népszerűtlen?
– Népszerűtlen, de politikailag nem jönne jól Bidennek, ha lecserélné az első afroamerikai alelnököt. Ráadásul komolyan támaszkodik az afroamerikai szavazatokra, és sok szavazót elidegenítene a váltással.
– És kit választhat Donald Trump?
– Ezzel kapcsolatban sok a spekuláció. J. D. Vance ohioi szenátor neve például rendre felmerül, de az is lehet, hogy női alelnökjelöltet választ.
– Például Kristi Noem dél-dakotai kormányzót?
– Azt hiszem, ő lehet a legvalószínűbb. Ez okos lépés lenne Trumptól, mert a nők szavaznak leginkább ellene.
– A magyar közönség számára az amerikai elnökválasztás legkevésbé megfogható eleme az elektori rendszer. Mondana pár szót a kialakulásáról és a működéséről?
– Lényegében az Egyesült Államokban az elnökválasztás ötven állami szintű választás, amelyekre ugyanazon a napon kerül sor. Az elnökjelöltek minden államban megmérkőznek, és minden államban igyekeznek megszerezni a többséget. És aztán attól függően, hogy hány elektori szavazatot sikerül megszerezniük, az nyeri a választást, aki az elektori kollégiumban a szavazatok többségét megszerezte. Minden államnak annyi elektori szavazata van, ahány képviselője a képviselőházban, ami pedig az állam népességétől függ. Ezen kívül minden állam kap még két elektort, szenátoronként egyet.
– Ez viszont a kisebb államoknak kedvez.
– Pontosan. Ez sok elégedetlenség forrása, főként a demokratáknál. Ellentmondásos helyzet, ezért merül fel négyévente menetrendszerűen az elektori kollégium eltörlése. Ráadásul az államok többségében elegendő mondjuk 51 százalékos eredménnyel nyerni ahhoz, hogy a győztes az állam összes elektori szavazatát megkapja. Ez azért alakult így, hogy elkerülhető legyen a patthelyzet a választáson. Néhány állam mozgalmat indított, hogy az elektorok arra a jelöltre szavazzanak, aki szövetségi szinten a legtöbb szavazatot kapja, ami változást jelentene.
– De ehhez a megállapodáshoz egyelőre csak tizenöt-húsz állam csatlakozott.
– Igen, és a megállapodás csak akkor lép érvénybe, ha az államok többsége egyetért. Tehát a következő választáson még aligha, de ha életbe lép, akkor megváltoztathatja az amerikai választási rendszert anélkül, hogy alkotmányt kellene módosítani, ami igen nehéz feladat lenne, és nincs is meg hozzá a kellő egyetértés. Ami pedig az elektori rendszer eredetét illeti, amikor az amerikai alkotmány született, az államok még szuverén politikai entitások voltak, és nem akarták feladni a befolyásukat az elnök kiválasztására. Ezt tükrözi az, hogy az államok államokként szavaznak. Annak is megvolt az oka, hogy az alkotmány kidolgozói nem akartak közvetlen elnökválasztást. Attól féltek, hogy a városi központok válnak a társadalom legfontosabb elemeivé. Az elektori rendszer révén ugyan felülreprezentáltak a vidékies jellegű, kisebb államok, de Amerika alapítói szerint ezeknek az embereknek a hangját is meg kell hallgatni. Az elektori rendszert csak a városokon kívül élők kárára lehetne eltörölni.
Amerikai elnökválasztás 2024 
