Zs. Vincze Zsuzsát a magyar néptáncművészet méltó színpadi megfogalmazása és hagyományos kulturális örökségünk megőrzése érdekében végzett kivételesen értékes művészi pályafutásáért, több évtizedes forgatókönyvírói, koreográfusi és jelmeztervezői munkásságáért március 15-én Kossuth-díjjal tüntették ki. Az alkotó formanyelve a magyar folklór, az eredeti néptánc, amely folyamatos inspirációt jelent számára.
Zs. Vincze Zsuzsa koreográfus, dramaturg, jelmeztervező
Az életútját összegző pénteki műsorban az irodalmi művek ihletésére készült komorabb hangvételű alkotások mellett a koreográfusra jellemző humoros és vidám jelenetek is megjelennek. Az előadás ajánlójában olvashatjuk, hogy
a hangulatában kissé csapongó, de sajátosan női szemmel látott világában elmerülve csodálkozhat rá a közönség néptáncművészetünk gazdagságára és szépségére
Zs. Vincze Zsuzsa nyilatkozta korábban az előadással kapcsolatban, hogy a Táncról álmodom címnek szimbolikus jelentése van. Az életéről, a mindennapjairól szól, és arra utal, hogy gyakran álmában is a forgatókönyveken gondolkozik, az újabb és újabb koreográfiák, műsorok éjjel sem hagyják nyugodni. Örömét fejezte ki, hogy álmai megvalósulhatnak a színpadon. Mint mondta,
az alkotói est során összefoglalja, milyen gondolatok foglalkoztatták az elmúlt évtizedekben, visszatekintve művészi pályájának fontosabb epizódjaira. Azt is elárulta, hogy a rövidebb, tematikus koreográfiái mellett részleteket mutatnak be az általa írt, egész estét betöltő táncszínjátékokból is, kifejezetten azokat, amelyeket ő koreografált. A táncszínjáték forgatókönyveiben bátrabban alkalmazza a színházművészet eszközeit, így a táncosok gyakran megszólalnak a színpadon, énekelnek, sőt prózai szövegeket is mondanak.
Zs. Vincze Zsuzsa egy interjúban elmondta, hogy a táncszínjátékokat huszonöt-harminc évvel ezelőtt kezdték el a férjével, Zsuráfszky Zoltánnal. Az évtizedek alatt írt népszokásokra épülő forgatókönyvet, életrajzokat dolgozott fel, készített történelmi eseményekből egész estés műveket, dramatizált balladákat, amelyek mind a néphagyományból táplálkozó autentikus táncnyelven születtek meg. A sikerek azt bizonyítják, hogy egy új közönségréteget is megnyertek a műfajnak és a magyar hagyományoknak. A beszélgetés során azt is megemlítette, hogy rengeteget köszönhet alkotótársának, férjének, hogy ennyi bizalmat adott neki, és mindig ilyen szeretettel fordult a munkája felé. Közös küldetésüknek érzik, hogy népművészetünket, nemzeti örökségünket a lehető legszélesebb körben juttassák el az emberekhez.
Az a tény, hogy a néptáncművészet területéről nőként egyedüliként kapta meg idén ezt az elismerést, rendkívüli megtiszteltetés neki, de a díj nemcsak az övé, hanem az egész közösségüké, a Magyar Nemzeti Táncegyüttest működtető szakembereké, a zenészeké és a táncosoké, hiszen rajtuk keresztül tudják színpadra vinni ezt a csodálatosan gazdag kultúrát.
