A magyar fotográfia nagyasszonya Bécsben

Kétségkívül a magyar kultúra kordokumentumaként tekinthetünk Keleti Éva valamennyi, a csaknem hetven évet felölelő munkássága alatt készült képre. Az Amit még nem láttatok... Keleti Éva című tárlat 2023-ban a budapesti Aranytíz Kultúrházban debütált, majd a Bécsben készült fotókkal kibővített kiállítás június 5-én nyílt meg az osztrák fővárosban a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), a Nemzeti Archívum és a Collegium Hungaricum együttműködésének köszönhetően.

Bécsben nyílt kiállítás Keleti Éva fotóiból. Forrás: MTI/Krizsán Csaba

A kiállítás és az archiválás mérföldkő a közmédiának is

A megnyitón Pető Zoltán, az MTVA operatív vezérigazgató-helyettese kiemelte, Bécs városában kiállítást rendezni megtiszteltetés a Nemzeti Fotótár, a közmédia és a magyar kultúra számára is. – Az értékőrzés és hagyománytisztelet a közmédia kiemelt feladata, az MTVA Nemzeti Archívumában ezek mellé egyedülálló technológiai tudás társul. Mindez olyan szinergiák létrejöttét szavatolja, amely alapján Keleti Éva a fotóművészet nemzetközileg elismert alkotója minket választott a képeinek elhelyezésére – hangsúlyozta Pető Zoltán. Mint mondta, Keleti Éva munkássága bizonyíték a magyar művészet magas színvonalára és értékére, ám mindezek ellenére magára szerényen, csak fotográfusként, fotóriporterként hivatkozott, pedig ezt munkásságával meghaladja.

Pető Zoltán, az MTVA operatív vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta, az értékmegőrzés a közmédia kiemelt feladata (Forrás: MTI/Krizsán Csaba)

A kiállított képek többsége abban a több mint két évtizedben készült, amíg a kollégánk a Magyar Távirati Iroda (MTI) munkatársaként dolgozott, és ebben az időszakban alakította ki azokat a szakmai fogásokat a táncfotó vagy a színházi fotó esetében, amelyek ma már a szakmai sztenderdekké váltak

 – tette hozzá az MTVA operatív vezérigazgató-helyettese.

Répászky Lipót, a Nemzeti Archívum vezetője lapunknak úgy fogalmazott, hogy a Nemzeti Archívum nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte egyedülálló. Hozzátette, százhúsz évnyi anyagot kell feltárnia az archívum munkatársainak, a kiállítás –  mint például a mostani – pedig jó alkalmat teremt arra, hogy ezek az anyagok ne csak online, de a fizikai térben is eljussanak az érdeklődőkhöz. 

 

A kiállítás a Collegium Hungaricum jubileumi ünnepségsorozatának része

– Keleti Éva a magyarországi fotográfia egyik ikonja – fogalmazott beszédében Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója.  

Nem véletlen, hogy ezt a kiállítást beillesztettük a bécsi Collegium Hungaricum százéves jubileumi ünnepségsorozatába, és erre legalább két jó okunk van. A Collegium Hungaricum még csak hét éve működött, amikor Keleti Éva megszületett, tehát gyakorlatilag pontosan azt a száz évet öleli fel az élete, amit ünneplünk. Másodszor, a magyar művészeti életről készített fantasztikus fotói a magyar kultúrtörténet egy rendkívül fontos szeletét örökítette meg és tette ma is átélhetővé 

– tette hozzá az intézet igazgatója. 

Méhes Márton, a bécsi Collegium Hungaricum igazgatója Keleti Éva életművének kultúrtörténeti jelentőségéről beszélt (Forrás: MTI/Krizsán Csaba)

A kiállítási anyag a bécsi fotográfiákkal kiegészülve megszólíthatják az osztrák látogatókat. Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország rendkívüli és meghatalmazott bécsi nagykövete pedig úgy véli:

– Ez a kiállítás egyedülálló lehetőség arra, hogy új utat nyisson az osztrák–magyar kulturális kapcsolatok további fejlesztéséhez.

Ahol a dokumentáció véget ér, ott kezdődik a művészet

Thomas Trabitsch osztrák színháztörténész nemzetközi kontextusba helyezte el Keleti Éva színházi fotográfiáit. Mint mondta, hatalmas különbség érhető tetten a dokumentációs célból készített fényképek és a színházi fotóművészet között. 

A fotózás művészete ugyanis ott kezdődik, ahol a műszaki dokumentáció véget ér

 – fogalmazott, majd hozzátette: – A legtöbb előadásról csak pillanatképek maradnak meg a nézők fejében, és itt kerül előtérbe a színházi fotós, akinek megadatik a lehetőség, hogy megörökítse ezeket a pillanatokat. Ezek a színházi fotók pedig a régi idők színházi világába kalauzolják el a szemlélőket, és ez meg is adja a választ arra a gyakran feltett kérdésre, miszerint mi marad az utókorra a színdarab után. Az elsősorban a színházak vezetőségétől és a fesztiválok szervezőitől függ, hogy mekkora jelentőséget, hangsúlyt fektetnek a színházi fotózásra. Van olyan intézmény, ahol csak reklám- és sajtófotókat szeretnének. Ők általában csak dokumentálni szeretnék az előadásokat, ez azt is jelenti, hogy ezek a teátrumok gyakran házon belül, saját fotóssal dolgoznak. 

De ahogy azt a mostani kiállítást is gyönyörűen példázza, olyan is van, hogy az adott produkciónak dolgozó fényképész és a művészi tevékenység érdekli a színházat. Ez pedig már messze túlmutat a reklám- és a sajtóanyag funkción. 

A kiállítás június 6-tól, hétfőtől vasárnapig, 10 és 18 óra között ingyenesen látogatható a bécsi Collegium Hungaricumban.

Az M5 kulturális csatorna saját gyártású A pillangó szárnyán című riportfilmjével – amelyet Keleti Éva 93. születésnapján, augusztus 18-án vetít a csatorna – bepillantást nyerhetnek az érdeklődők az alkotó gyermekkorába is, végigkísérhetik a helyenként megrázó eseményekkel teli életszakaszait, és megtapasztalhatják szakmája iránt táplált szüntelen szeretetét, odaadását.