Az öt legjobb Donald Sutherland-film – Tű a szénakazalban + videó

Remekül megkomponált második világháborús kémfilm.

Forrás: Mafab.hu

A Donald Sutherland filmjeit bemutató sorozatunkban elérkeztünk a győztes mozihoz. Idézzük fel, hogy milyen filmek kerültek fel a topistánkra. Az ötödik helyezett egy világhírű háborús mozi, A piszkos tizenkettő lett, a negyedik pozíciót egy kevésbé ismert és kicsit talán alulértékelt neo-noir krimi, a Klute szerezte meg, a harmadik helyre egy megindító dráma, az Átlagemberek (Ordinary People) futott be, az ezüstérmes mozi egy szenzációs sci-fi-horror a Testrablók támadása (Invasion of the Body Snatchers) lett. A győzelmet pedig egy remekült megkomponált második világháborús kémfilm, egy igazi klasszikus, a Tű a szénakazalban (Eye of the Needle) szerezte meg.

1.Tű a szénakazalban (1981)

Győztes mozink egy 1981-ben bemutatott brit-amerikai kémthriller, amely Ken Follett azonos című, 1978-ban megjelent regényén alapul. A filmet Richard Marquand rendezte, aki pár évvel későbbi munkájával, a Star Wars VI: A Jedi visszatér (Star Wars Episode VI: Return of the Jedi) című mozival lett világhírű. A zenéjét a magyar származású zeneszerző, Rózsa Miklós szerezte, aki komoly hírnévre tett szert a drámai és epikus filmzenéivel. Háromszoros Oscar-díjas zeneszerző. olyan moziknak komponált zenét, mint a A bagdadi tolvaj – Thief of Bagdad, 1940; A dzsungel könyve – The Jungle Book, 1942; Quo Vadis?, 1951 vagy éppen a Ben–Hur, 1959. A Tű a szénakazalban általánosságban pozitív kritikákat kapott, különösen Donald Sutherland alakítását méltatták a kritikusok. A feszült hangulat és a történet izgalmas fordulatai megfogták a nézőket és mára igazi klasszikusnak számít. 

 

A film viszonylag hűen követi Ken Follett regényének cselekményét, bár néhány kisebb változtatást csináltak a történet filmes adaptációja során. Az egyik jelentős változtatás a karakterek közötti kapcsolatok és a történet végkifejlete. A regény részletesebb betekintést nyújt a karakterek belső világába, míg a film a vizuális és érzelmi hatásokra helyezi a hangsúlyt. A filmben használt speciális effektek és díszletek a korszakhoz képest kiemelkedőek voltak. A háborús jelenetek és a szigeten játszódó részek különösen jól sikerültek, és hozzájárultak a történet hitelességéhez.

A történet

A történet a második világháború idején játszódik. A főszereplő, Henry Faber (Donald Sutherland) egy hidegvérű német kém, akit „Tűnek” hívnak. Faber megszerzi a szövetségesek D-napra vonatkozó inváziós terveit, és megpróbál eljutni egy német tengeralattjáróhoz, hogy átadja azokat. Útja során egy szigeten reked, ahol találkozik Lucyval (Kate Nelligan) és férjével, Daviddel (Christopher Cazenove). A film Lucy és Faber közötti kapcsolatára és az ebből következő konfliktusokra összpontosít. 

Fotó: Port.hu

A film története valós történelmi eseményeken alapul, különösen a második világháború idején végzett kémkedés és hírszerzés világában. Az alkotás bemutatja, hogyan működtek a kémek és milyen módszereket alkalmaztak a háború alatt.

Szereplők

Érdemes a film központi alakjait röviden bemutatni, hiszen köréjük szövődik a cselekmény és mindannyian jelentős hatással vannak a történet alakulására.

Donald Sutherland - Henry Faber: Egy hidegvérű és ügyes német kém, akit „Tűnek” hívnak. Ő a történet főszereplője, aki mindent megtesz azért, hogy a szövetségesek inváziós terveit átadja a németeknek.

Kate Nelligan - Lucy: Egy elszigetelten élő asszony, aki egy szigeten találkozik Faberrel. Lucy kulcsszereplővé válik, amikor a történet konfliktusai kibontakoznak.

Christopher Cazenove - David: Lucy férje, aki egy baleset következtében mozgásképtelenné válik. Ő és Lucy együtt élnek a szigeten, és Faber érkezése felborítja életüket.

Ian Bannen - Godliman: Egy brit hírszerző tiszt, aki Faber nyomában jár és mindent megtesz, hogy megakadályozza a kém sikeres küldetését.

Fotó: Mafab.hu

Érdekességek

A film több helyszínen készült, a legtöbb forgatási nap Skóciában volt, amely jól illeszkedett a film sötét és borongós hangulatához. A skót tájak szépsége és vadregényessége hozzáad a film feszült atmoszférájához. 

A film forgatása során több technikai és időjárási nehézséggel is szembesültek a készítők. Skócia időjárása különösen változékony volt, ami megnehezítette a külső jelenetek forgatását. Ezek a kihívások azonban hozzájárultak a film hitelességéhez és a hangulat megteremtéséhez. Ez volt az egyik utolsó film, amelynek zenéjét Rózsa Miklós komponálta, mielőtt visszavonult. Donald Surherland német akcentusát egy szinkronszínész játszotta el, olvasható a Mafab.hu összeállításában.

Sing vogel, hier is die Nadle, kommen! (Fotó: Port.hu)

Összegzés

A Tű a szénakazalban az egyik kedvenc háborús filmem, ezért egy kicsit elfogult vagyok vele. Aki szereti a feszült és izgalmas kémthrillereket, annak ez a mozi kihagyhatatlan. A második világháború árnyékában játszódó történetben Donald Sutherland hidegvérű és ravasz német kémként brillírozik, akinek minden lépését végig követheti a néző. Kate Nelligan lenyűgöző alakítása Lucy szerepében pedig érzelmi mélységet ad a filmnek. A skót táj szépsége és Rózsa Miklós drámai zenéje tökéletesen kiegészíti a történet sötét és lebilincselő atmoszféráját. 

Richard Marquand rendezése mesterien egyensúlyozik a karakterdráma és az izgalmas cselekmény között, így a film végig a képernyőhöz szögezi a nézőket. A Tű a szénakazalban egy klasszikus, amely egyaránt elnyeri a kémfilmek és a történelmi drámák rajongóinak tetszését.

Idővonal: A Tű a szénakazalban című filmet 1981-ben mutatták be, abban az évben, amikor John Hinckley egy washingtoni szálloda előtt rálőtt Ronald Reagan amerikai elnökre és megsebesítette. (Hinckley ezzel a tettével kívánta felhívni magára Jodie Foster színésznő figyelmét.) Az amerikai Nemzeti Közegészségügyi Központ közzétette, hogy a meleg férfiak körében egyre több tüdőgyulladáshoz hasonló és a kaposi-szarkóma tünetegyüttest mutató rosszindulatú daganatos megbetegedés fordult elő. Ezt az immunrendszert megtámadó betegséget később szerzett immunhiányos tünetegyüttesnek, azaz az angol rövidítése után AIDS-nek nevezték el. Nyilasi Tibor vezetésével a Ferencváros megnyerte a fővárosi zöld-fehér klub 23. bajnoki címét. A népszerű Nyíl 30 góllal lett gólkirály és ezzel a teljesítményével megszerezte az európai Ezüstcipőt is. (Wikipédia)

A Donald Sutherland filmjeit bemutató sorozatunk befejeződött. A jövő héten tovább folytatjuk izgalmas utazásunkat a filmek varázslatos világában.

Borítókép: Henry Faber, a „Tű” (Donald Sutherland) (Fotó: Mafab.hu)