A Macskafogó vélhetően a világ első egész estés rajzfilmje, amely főtémaként épít a macska–egér konfliktusra. Történetében a bűnbandákba szerveződött macskakollektíva kiirtani készül az X bolygó egereit, ám a rágcsálókat sem ejtették a fejükre: legendás ügynöküket, Grabowskit küldik el, hogy megszerezze az egérség megmentésére kifejlesztett találmány terveit.
A Macskafogó sosem megy ki a divatból
Az alapszituáció ugyan a háborús filmek műfaját idézi, de az alaphelyzet csak apropó a műfajok halmozására és parodizálására. A háborús szituáció kémfilmes kalandokra fókuszálódik a szuperügynök Grabowski cselekményszálában, amely a James Bond-filmek főhősét és motívumait állítja komikus fénytörésbe.
Az átlagon felüli hős ellenpontjaként a csetlő-botló, túlsúlyos Lusta Dick jelenetei előbb a gépeltérítés bonyodalmával a katasztrófafilmet, később a dzsungelbeli bolyongással az egzotikus kalandfilmet, végül pedig az újsütetű „rokonok”, a bőregerek megjelenése a vámpírhorrort juttatják eszünkbe.
A macskák kísérleteiben vagy az egérmentő robotkutya felléptetésében a sci-fi motívumaira ismerhetünk. Noha a Macskafogó nem musical, kitüntetett szerephez jutnak benne a zenés részek: pörgős klip a bérgyilkos patkányfigurák antréja, – olvasható a Macskafogóról a Filmlexikon vonatkozó szócikkében.
A Szélesvásznú történelem legújabb adásában Csatári Bence a hidegháborús áthallások ról kérdezte a rajzfim rendezőjét, Ternovszky Bélát, aki szerint ennek az értelmezésnek is van létjogosultsága, mivel az emberi konfliktusok könnyedén lefordíthatóak az állatfigurákra.
Ez a jó az állatfigurákban, hogy anélkül lehet őket használni, hogy sértő tulajdonságokkal ruháznánk fel, vagy megsértenénk vele bárkit is. Az állatok nem sértődnek meg, ezért mindenféle emberi konfliktust el lehet velük játszatni. Tehát ilyenformán a napi aktualitások, azok mindig beleíródnak és belerajzolódnak a történeteinkbe
– mondta a rajzfimrendező, aki utána külön kitért rá, hogy a Macskafogóban a zeneiség nem csak fontos, hanem egyben a rajzfilm megszületésének elsődleges oka is.
Az ismert anekdota szerint Nepp József eredetileg a The Manhattan Transfer dala, a Four Brothers ihletésére írta meg a Macskafogó forgatókönyvét (ami eredetileg Jimmy Geoffref szerzeménynek átdolgozása), amit egy jazzrajongó barátjától kapott. A dal átdolgozása végül a patkányok klipjeként került be az elkészült filmbe.
Akkor még nem sok esély volt rá, hogy a Macskafogóból valaha is film legyen, mert a pályázás során elutasították, és ezt hosszasan meg is indokolták a film főigazgatóság döntnökei. Attól tartottak, hogy a Macskafogóban fölbukkanó nyugati tőkés világ, filmtermés és annak a fertőző hatása begyűrűzik a magyar közönség elé.
A James Bond filmek, a vámpír-, akció-, és science fiction filmek, amik akkoriban feljövőben voltak, ezek nekünk is a kedvenceink voltak, és tátott szájjal néztük őket. Részben a filmszövetség vetítőjében volt módunk megnézni olyan filmeket, amik bekerültek ugyan az országba, de sosem kerültek forgalomba. Szakmai körökben már ismertek voltak, de még féltették a nagyközönséget a hatásuktól, és kultúrpolitikai célkitűzéseinkbe sem voltak beilleszthetőek
– meséli Ternovszky Béla, aki szerint azonban volt egy nagyon fontos pozitívum is, miszerint nem tiltották, tehát a Pannónia Filmstúdió saját erőből leforgathatta a filmet. Ez azonban természetesen lehetetlen volt, és itt válik tündérmesébe illő szerencsének a Macskafogó megvalósulása, ami ugyan végül magyar-kanadai-német koprodukcióban jött létre, de egy magyarnak köszönhetően:
– Ez egy színmagyar film, magyar színészekkel, magyar nyelven, magyar forgatókönyvíró, magyar rendező, magyar stáb csinálta, és a főtámogató szintén magyar volt, egy Széfen József nevű magyar disszidens, aki Kanadában az olajbizniszben jelentős vagyonra tett szert. Ő volt annyira hazafi, hogy hazajöjjön a vagyonával valamit a magyar kultúrába fektetni.
Megkérdezte a minisztériumban, a kultuszminisztériumban, hogy mibe érdemes fektetni, mert annyira azért volt már amerikai, hogy valami megtérülésre is számíthasson, és akkor ott azt az információt kapta, hogy ami nemzetközi piacon életképes, az a komolyzene, az akkor éppen feltörekvőben lévő Pécsi Balett, és a magyar animáció. [...] Elolvasta az elutasított forgatókönyvet, és tetszett neki – meséli a kezdetekről Ternovszky Béla.
A Macskafogót ma este nyolc órakor sugározza a Hír TV, utána 22 órától nézhetjük meg a Szélesvásznú történelem vonatkozó adását. Az ismétlés vasárnap 11 és 13 órakor lesz.
