Cukorkák és vámpírharapások homályosítják el az ünnepet? Ez a különbség a halloween, a mindenszentek és a halottak napja között

Október végéhez közeledve minden évben felbukkan a téma, de úgy tűnik, nem lehet elégszer elmagyarázni, mi a különbség a halloween és a halottak napja között, és hogy a kettő valójában megfér egymás mellett.

2024. 11. 01. 6:25
Halloween nem véletlenül hódít a gyerekek és a fiatalok körében, hiszen a halál misztériumának mókás oldalát fogja meg. Forrás: TMDb
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

November 1.: Mindenszentek

Mindenszentek ünnepét eredetileg május 13-án tartották a keresztények, de a VIII. században a római egyház úgy döntött, hogy az ünnep dátumát november 1-jére helyezi át, részben a pogány Samhain szokásokra reagálva. Az egyház célja az volt, hogy a régi pogány ünnepeket és hagyományokat keresztény szertartásokkal és ünnepekkel váltsa fel. Ez a keresztény gyakorlat később a katolikus és a protestáns egyházakban is elterjedt.

A katolikus szertartás szerint a gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

A halottakra való emlékezés hamar a magyar népszokások részévé vált: ezen a napon elsősorban a család elhunyt tagjaiért harangoztak, és néhol a szegényeknek is adományoztak élelmet. A pogány hagyományok nyomai itt is megmaradtak, sokan úgy hitték, hogy a halottak ezen az éjjelen felkelnek a sírjukból, ezért a családi étkezéseknél nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a lelkek eligazodjanak a házban. Magyarországon 2000-ben, fél évszázadnyi szünet után nyilvánították ismét munkaszüneti nappá.

November 2.: Halottak napja

Amíg a november elseje inkább egyházi ünnep, addig a hónap második napját azok közül is rengetegen megtartják, akik nem vallásosak. Halottak napján az egyházi szentek helyett elhunyt szeretteinkre emlékezünk, és róluk szól ez a megemlékezés. Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként az apátság alá tartozó bencésházakban, de hamarosan a renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A népi hiedelem szerint a gyertyagyújtás eredetileg azt a célt szolgálta,, hogy a lelkek visszataláljanak a sírjukba, ha esetleg eltévedtek volna.

A hívők az elhunytak lelki üdvösségéért imádkoznak, ezzel segítve az elhunyt lelkek megtisztulását a purgatóriumban, már amennyiben ez szükséges. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.