Harminc évvel ezelőtt legfeljebb az amerikai filmekben vagy a külföldi utazások alkalmával találkozhattunk az angolszász kultúrkörben roppant népszerű halloweeni maskarákkal, de a fiatalok között mára itthon is nagy divatja lett az ilyenkor időszerű tematikus filmmaratonoknak és beöltözős buliknak, miközben egyre több család keresi a lehetőséget a Csokit vagy csalunk! játékra.
Október 31.: Mindenszentek éjszakája, azaz Halloween
A jelenség kritikusai elsősorban azt nehezményezik, hogy ez a bazári mulatság nem méltó az ünnep szakrális jellegéhez (ami alapvetően egy szomorú ünnep, habár a holtakról való megemlékezés nem kellene törvényszerűen szomorú legyen, lásd a katolikus Día de los Muertost Mexikóban), amiben kétségkívül van igazság: a halloween a halál misztériumának mókásabb oldalát fogja meg a maga tradícióival.
A fej nélküli lovasnak, a vámpíroknak, a kísérteházaknak és a vérfarkasoknak is megvan a maga összetett szimbolikája, de ezeknek az emberi tudattalanból táplálkozó izgalmas manifesztációknak valóban nem sok közük van a szentséghez.
Ennek ellenére mégis megvan a helye, szó szerint legalábbis mindenképpen, hiszen más napra esik, mint a katolikus Mindenszentek vagy a vallásossághoz sokkal kevésbé kötött halottak napja. A következőkben megnézzük, melyikről mit érdemes tudni.
All Hallows’ Eve (azaz halloween) éjjelén az ősi kelta hagyomány és a pogány hitvilág elemei elevenednek meg, a nevével ellentétben viszont semmi köze sincs a másnapi katolikus ünnephez. Az angolszász országokban a XIX. század végén, a XX. század legelején vált egyre elterjedtebbé, elsősorban Észak-Amerikában, ahova rengeteg elszegényedett ír és skót földműves vándorolt ki, és katolikus hitük mellett magukkal vitték az ősi népszokásokat is, amik az Újvilág kultúrájával keveredtek.
A kelták hite szerint Samhain napján megnyílt a határ az élők és a holtak világa között, így a holtak szellemei visszatérhettek, és akár meg is szállhatták az élőket. Ennek elkerülésére ijesztő jelmezeket öltöttek magukra, hogy összezavarják és elijesszék a kóbor lelkeket. Innen ered a tökfaragás hagyománya is: a helyiek töklámpásokkal világították meg az utat a visszatérő szellemeknek, miközben távol tartották a gonosz szellemeket.
A Krisztus előtti első évszázadban a Római Birodalom elfoglalta a kelta területeket, és ekkor a római hagyományok keveredtek a keltákkal. Egyrészt ők is ünnepelték a halottak napját, Feraliát, amely az elhunytak tiszteletéről szólt, másrészt október végére esett Pomona istennő ünnepe is, aki a gyümölcsök és kertészkedés védelmezője volt, és a tiszteletére nagy lakomákat rendeztek.
A rómaiak után következett a keresztény befolyás, akik ahelyett, hogy kiirtották volna az ősi szokásokat, inkább azok honosítását tűzték ki célul, ez a hittérítés egyik fontos eszközévé vált a VII. és a VIII. század környékén, így kapta október 31. a mindenszentek előestéje nevet, közvetlenül mindenszentek előtt. A Csokit vagy csalunk! (Trick or treat) már Amerikában rakódott rá az ünnepre az 1930-as években, és nyilvánvalóan nincs sok köze a holtakhoz, annál több a gyerekek szórakoztatásához és a fogyasztói logika térnyeréséhez.
November 1.: Mindenszentek
Mindenszentek ünnepét eredetileg május 13-án tartották a keresztények, de a VIII. században a római egyház úgy döntött, hogy az ünnep dátumát november 1-jére helyezi át, részben a pogány Samhain szokásokra reagálva. Az egyház célja az volt, hogy a régi pogány ünnepeket és hagyományokat keresztény szertartásokkal és ünnepekkel váltsa fel. Ez a keresztény gyakorlat később a katolikus és a protestáns egyházakban is elterjedt.
A katolikus szertartás szerint a gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.
A halottakra való emlékezés hamar a magyar népszokások részévé vált: ezen a napon elsősorban a család elhunyt tagjaiért harangoztak, és néhol a szegényeknek is adományoztak élelmet. A pogány hagyományok nyomai itt is megmaradtak, sokan úgy hitték, hogy a halottak ezen az éjjelen felkelnek a sírjukból, ezért a családi étkezéseknél nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy a lelkek eligazodjanak a házban. Magyarországon 2000-ben, fél évszázadnyi szünet után nyilvánították ismét munkaszüneti nappá.
November 2.: Halottak napja
Amíg a november elseje inkább egyházi ünnep, addig a hónap második napját azok közül is rengetegen megtartják, akik nem vallásosak. Halottak napján az egyházi szentek helyett elhunyt szeretteinkre emlékezünk, és róluk szól ez a megemlékezés. Szent Odilo clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként az apátság alá tartozó bencésházakban, de hamarosan a renden kívül is megülték, és a XIV. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
A népi hiedelem szerint a gyertyagyújtás eredetileg azt a célt szolgálta,, hogy a lelkek visszataláljanak a sírjukba, ha esetleg eltévedtek volna.
A hívők az elhunytak lelki üdvösségéért imádkoznak, ezzel segítve az elhunyt lelkek megtisztulását a purgatóriumban, már amennyiben ez szükséges. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradott híveknek, hogy imával, vezekléssel, szentmisével tehetnek valamit meghalt szeretteikért.
