Mi a búbánat az a halloween?

A halloweent eredetileg az angolszász országokban tartották meg, de az elmúlt évtizedben egyre inkább beépült a hazai „ünnepkörbe” is. Kiváltképpen az óvodai és az iskolai programok, az ifjúságnak szervezett jelmezes összejövetelek, bulik alkalmával. De mi is az a halloween, és mit kellene ekkor ünnepelni?

Halloweeni töklámpás Forrás: Freepik.com

A magyarok többsége az amerikai filmeken keresztül találkozik a jelenséggel és a halloween köré épülő norma- és szokásrenddel. A filmek világa meglehetősen torz képet ad az ünnepről, ami évről évre mégis egyre népszerűbb idehaza is. Az elmúlt évtizedben a dekorációs kellékek és a tematikusan erre a napra készített, csomagolt édességek tömkelege szembesít bennünket a globalizált halottkultusszal.

Daniel Maclise ír festő képe egy nyártemető halloweenmultasságról, 1833 (Forrás Wikipedia.com)

A minden évben gyarapodó töklámpások megmutatják, hogy egyre inkább teret nyer idehaza is a „csokit vagy csalunk!” kultúrája. 

Mindez nem az elhunyt szeretteink lelki békéjéről, a megemlékezésről, hanem egyre inkább a gyermekded ijesztgetésről, tréfálkozásról és az olykor féktelen ivászatról szól.

Mi az a halloween, és mi köze a halottak napjához?

Halloweent a katolikus mindenszentek előtti – október 31. – éjszakán tartják meg. A szó eredetileg a mindenszentek éjszakája – „All-Hallows-Even” – megnevezésből jött létre, azonban annak tartalma eltér a keresztény ünneptől.

A hagyomány úgy tartja, hogy a halloween ősi kelta eredetű szokásból eredeztethető, igaz, ezt az álláspontot számos kutató vitatja. A széles körben ismert elképzelés szerint ez a szokás a XIX. század közepén az írekkel érkezett meg az Amerikai Egyesült Államokba, ahol új formát, új jelentéstartalmakat kapva a XX. században vált igazán elterjedté.

A kelta halálkultuszhoz kötődő nyártemető ünnepet gael nyelven Samhainnek hívják, ugyan területenként eltér a pontos megnevezése, ahogyan az is, pontosan milyen szokások övezték ezt a pogány tradíciót. Minden régióban hasonló volt azonban a hitvilágban gyökerező alapgondolat. A hiedelmek szerint ezen az éjszakán a világ rendje felborul, fellibbennek az anyagi világ és a túlvilág, a szakrális dimenzió közötti határok. Megnyílnak az úgynevezett tündérdombok, és mind az emberfeletti lények, mind a halottak szabadon járhatnak köztünk. 

A nép körében azonban ez az ünnep nemcsak vagy nem feltétlenül a dimenziók közötti határ elvékonyodásáról szól, hanem sokkal inkább jelentett pihenést, örvendezést az egész féléves kemény mezőgazdasági munkák után. A mulatozáshoz az is hozzátartozott, hogy akárcsak nálunk a regősök karácsony-újév környékén, az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében, amely fizetséget aztán többnyire az ünneplésre használták fel. Ennek hátteréül a kelták abbeli hite adta, hogy ebben az átmeneti időszakban a holtak szelleme visszatérhet az élők világába, ezért tanácsos őket maszkos alakoskodással megtéveszteni, becsapni. Ezt tartják a mai maskarába bújás előképének. A termény betakarítása után az emberek önbizalommal, jókedvvel, tréfálkozással múlatták az időt – így néztek szembe a téllel.

Ezeknek az ünneplésnek a részei lehettek azok a nagy lakomák és az ehhez tartozó gasztronómiai fogások, amelyek megmutatták, hogy az élet igenis nagyobb a halálnál.

Csak cukorka legyen, a többit majd megvesszük (Forrás: Freepik.com)

Az ünnepek sosem állandóak: folytonos átalakulásban vannak. Nincs ez másképpen a halloweennel sem. Az elmúlt harminc évben ez a tradíció megváltozott a tengerentúlon is: jóval gazdagabb és látványosabb lett. Óriási iparág épült a homályos eredetű és tartalmú esemény megünneplésére – mivel a kelta hagyományokkal kapcsolatban sok a találgatás –, mindezek pedig kihatnak a nyugati világ számos pontjára, így Magyarországra is. 

Számos kulturális elem került bele a hazai ifjúsági és gyermekkultúrába. 

Filmek, mesék, könyvek és különböző termékek sorai ösztönzik a fogyasztókat vásárlásra, a nagy ünneplésbe történő bekapcsolódásra. Az álruhás ünneplők pedig előszeretettel osztják meg élményeiket a közösségi médiában. Így lesz a halloweenból egy társadalmilag legalizált XXI. századi színes, zajos ünnep, aminek az értelmét már senki sem tudja.

Habár a halloween, úgy tűnik, kapcsolódik a keresztény mindenszentekhez és a halottak napjához, ám ez tévedés.

November elseje mindenszentek napja, amely a túlvilágon üdvözült lelke emléknapja a keresztények szerint. November másodika a halottak napja, ahol a katolikus országokban az üdvösséget még el nem nyert lelkekért imádkoznak a hívek. A keresztény túlvilághit és maga a halloween – a visszatérő szellemek megijesztése – nem áll semmilyen összefüggésben egymással. Annyi azonban bizonyos, hogy mint számos más keresztény ünnep esetében, itt is egy profán szokás igyekszik kiszorítani, megmásítani az eredeti, keresztény ünnepet. A nyugati karácsony – Jézus Krisztus születésének emléknapja –  is így épült mára a pocakos Mikulás köré, a feltámadás ünnepe pedig így redukálódott az olcsó kölnitől szagló „boldog nyulat” kultúrájává.

Borítókép: Halloweeni töklámpás (Forrás: Freepik.com)