A halloweent eredetileg az angolszász országokban tartották meg, de az elmúlt évtizedben egyre inkább beépült a hazai „ünnepkörbe” is. Kiváltképpen az óvodai és az iskolai programok, az ifjúságnak szervezett jelmezes összejövetelek, bulik alkalmával. De mi is az a halloween, és mit kellene ekkor ünnepelni?
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A magyarok többsége az amerikai filmeken keresztül találkozik a jelenséggel és a halloween köré épülő norma- és szokásrenddel. A filmek világa meglehetősen torz képet ad az ünnepről, ami évről évre mégis egyre népszerűbb idehaza is. Az elmúlt évtizedben a dekorációs kellékek és a tematikusan erre a napra készített, csomagolt édességek tömkelege szembesít bennünket a globalizált halottkultusszal.
Daniel Maclise ír festő képe egy nyártemető halloweenmultasságról, 1833 (Forrás Wikipedia.com)
A minden évben gyarapodó töklámpások megmutatják, hogy egyre inkább teret nyer idehaza is a „csokit vagy csalunk!” kultúrája.
Mindez nem az elhunyt szeretteink lelki békéjéről, a megemlékezésről, hanem egyre inkább a gyermekded ijesztgetésről, tréfálkozásról és az olykor féktelen ivászatról szól.
Mi az a halloween, és mi köze a halottak napjához?
Halloweent a katolikus mindenszentek előtti – október 31. – éjszakán tartják meg. A szó eredetileg a mindenszentek éjszakája – „All-Hallows-Even” – megnevezésből jött létre, azonban annak tartalma eltér a keresztény ünneptől.
A hagyomány úgy tartja, hogy a halloween ősi kelta eredetű szokásból eredeztethető, igaz, ezt az álláspontot számos kutató vitatja. A széles körben ismert elképzelés szerint ez a szokás a XIX. század közepén az írekkel érkezett meg az Amerikai Egyesült Államokba, ahol új formát, új jelentéstartalmakat kapva a XX. században vált igazán elterjedté.
A kelta halálkultuszhoz kötődő nyártemető ünnepet gael nyelven Samhainnek hívják, ugyan területenként eltér a pontos megnevezése, ahogyan az is, pontosan milyen szokások övezték ezt a pogány tradíciót. Minden régióban hasonló volt azonban a hitvilágban gyökerező alapgondolat. A hiedelmek szerint ezen az éjszakán a világ rendje felborul, fellibbennek az anyagi világ és a túlvilág, a szakrális dimenzió közötti határok. Megnyílnak az úgynevezett tündérdombok, és mind az emberfeletti lények, mind a halottak szabadon járhatnak köztünk.
A nép körében azonban ez az ünnep nemcsak vagy nem feltétlenül a dimenziók közötti határ elvékonyodásáról szól, hanem sokkal inkább jelentett pihenést, örvendezést az egész féléves kemény mezőgazdasági munkák után. A mulatozáshoz az is hozzátartozott, hogy akárcsak nálunk a regősök karácsony-újév környékén, az írek is házról házra jártak csoportosan kántálva, hogy elűzzék a háztól a rontó szellemeket, némi kis megvendégelés, fizetség fejében, amely fizetséget aztán többnyire az ünneplésre használták fel. Ennek hátteréül a kelták abbeli hite adta, hogy ebben az átmeneti időszakban a holtak szelleme visszatérhet az élők világába, ezért tanácsos őket maszkos alakoskodással megtéveszteni, becsapni. Ezt tartják a mai maskarába bújás előképének. A termény betakarítása után az emberek önbizalommal, jókedvvel, tréfálkozással múlatták az időt – így néztek szembe a téllel.
Ezeknek az ünneplésnek a részei lehettek azok a nagy lakomák és az ehhez tartozó gasztronómiai fogások, amelyek megmutatták, hogy az élet igenis nagyobb a halálnál.
Csak cukorka legyen, a többit majd megvesszük (Forrás: Freepik.com)
Az ünnepek sosem állandóak: folytonos átalakulásban vannak. Nincs ez másképpen a halloweennel sem. Az elmúlt harminc évben ez a tradíció megváltozott a tengerentúlon is: jóval gazdagabb és látványosabb lett. Óriási iparág épült a homályos eredetű és tartalmú esemény megünneplésére – mivel a kelta hagyományokkal kapcsolatban sok a találgatás –, mindezek pedig kihatnak a nyugati világ számos pontjára, így Magyarországra is.
Számos kulturális elem került bele a hazai ifjúsági és gyermekkultúrába.
Filmek, mesék, könyvek és különböző termékek sorai ösztönzik a fogyasztókat vásárlásra, a nagy ünneplésbe történő bekapcsolódásra. Az álruhás ünneplők pedig előszeretettel osztják meg élményeiket a közösségi médiában. Így lesz a halloweenból egy társadalmilag legalizált XXI. századi színes, zajos ünnep, aminek az értelmét már senki sem tudja.
Habár a halloween, úgy tűnik, kapcsolódik a keresztény mindenszentekhez és a halottak napjához, ám ez tévedés.
November elseje mindenszentek napja, amely a túlvilágon üdvözült lelke emléknapja a keresztények szerint. November másodika a halottak napja, ahol a katolikus országokban az üdvösséget még el nem nyert lelkekért imádkoznak a hívek. A keresztény túlvilághit és maga a halloween – a visszatérő szellemek megijesztése – nem áll semmilyen összefüggésben egymással. Annyi azonban bizonyos, hogy mint számos más keresztény ünnep esetében, itt is egy profán szokás igyekszik kiszorítani, megmásítani az eredeti, keresztény ünnepet. A nyugati karácsony – Jézus Krisztus születésének emléknapja – is így épült mára a pocakos Mikulás köré, a feltámadás ünnepe pedig így redukálódott az olcsó kölnitől szagló „boldog nyulat” kultúrájává.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
