Hamupipőke, az árva lány története számos változatban ismert a világon. Érdekes, hogy első nyomai az ókori Egyiptomban tűnnek fel, majd megjelenik Rómában és a IX. századi Kínában is. Idehaza népszerűségéhez nagymértékben hozzájárult többek között a Grimm-gyűjteményből már a XIX. század közepén átültetett változat, valamint az Erdélyi János Népdalok és mondák című, 1848-ban publikált gyűjteményében olvasható Az özvegy ember és árva lány történet. A német mesetudós, Ulf Diederichs szerint a történetnek több mint négyszáz változata kering szerte a világban.
A Hamupipőke című családi operettmusicalben csángó népdalok is felcsendültek
A Budapesti Operettszínház alkotói, közülük is főként a darabot jegyző Orbán János Dénes és a zeneszerző Pejtsik Péter ha nem is négyszáz, de rengeteg változatot tanulmányozhattak, mire létrehozták a csángó népmesei elemekkel és népdalokkal átszőtt Hamupipőkét, ami meglepően látványos, humoros és magával ragadó lett.
Ez persze nem csupán az ő érdemük, hanem a teljes alkotócsapaté, akik a látványvilágtól kezdve a jelmezekig fantáziával töltötték meg a történetet. És kellett hozzá Bozsik Yvette rendező-koreográfus, aki csodálatos koreográfiákat állított össze, valamint a darabban szereplő nagyszerű táncművészek és színművészek is, akik mindannyian hozzátettek ahhoz, hogy ez a darab ne csak a gyerekeket varázsolja el, hanem a felnőtteket is.
De vajon egy ennyire ismert és kedvelt történet képes-e még meglepni vagy újat mondani ilyen formában? A válaszunk: igen. A Budapesti Operettszínház csángó–magyar Hamupipőkéje ugyanis nagyon szerethető és hiteles lett. Ám abban nem vagyunk biztosak, hogy a majdnem háromórás, komplex darabot a kisebb gyerekek is megértették. Az viszont kétségtelen, hogy élvezték.
A Hamupipőkében az operaáriák mellett csángó népzene és musicaldalok is felcsendültek.
A szimfonikus zenekar hangzásvilágát használták, amely átjárást engedett a klasszikus zenétől a modern zenén át a népzenéig. Így különleges zenei utazásban volt részünk. Bozsik Yvette-től pedig már megszokhattuk, hogy a darabjaiban nagy hangsúlyt fektet a kidolgozott, profi koreográfiákra. Ezt szó szerint úgy képzeljék el, hogy most is pontosan megtervezett és kivitelezett volt minden tánclépés és mozdulat.
A szereplők közül a Hamupipőkét alakító Nagy Alma Virág a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatójaként debütált, és igazán bájos volt. Kocsis Dénest számtalan szerepben láttuk már, most a kissé bohókás, de tiszta szívű Herceg karakterét is jól megragadta. Az előadás legtündöklőbb karakterét, Firtost, a Tündérkirálynőt Kiss Diána formálta meg. Az általa előadott, nagy ívű dalok szépséggel és finomsággal fűszerezték meg a darabot. És akit még mindenképp meg kell említenünk, az Bodrogi Gyula, aki egy hatalmas egyfejű sárkánynak kölcsönözte a hangját. Mert ebben a történetben tényleg annyi minden belefért: Hófehérke a törpékkel, Csipkerózsika a herceggel, a székely-csángó mitológia jótündére (Firtos), boszorkányok, tündérek, tökhintó, mise, bál és még egy egyfejű sárkány is.
A Disney-birodalom kreatív szakemberei elgondolkodhatnak, mert látványvilágban nagyon erőteljes az, amit a Budapesti Operettszínház letett az asztalra, pontosabban a színpadra.
Ferenczfy-Kovács Attila olyan látványvilágot álmodott meg a hatalmas LED-falon, amely lehetővé tette, hogy valóban megelevenedjen a csodákkal, tündérekkel, manókkal, törpékkel teli mesevilág.
És ezt a hangulatot csak még tovább fokozták Berzsenyi Krisztina gyönyörű jelmezei.
Bár a Hamupipőkében sokféle mesevilág keveredett a népmeséktől a tündérvilágon át a csángó folklórig, a mese tanulsága ugyanaz maradt: a jó mindig elnyeri jutalmát. A nemes ifjú szerelmében reménykedő bátor és erkölcsös leány most is elnyerte a vágyott ifjú szívét. És épp ettől lett időtlen és igazi ez a darab.
A Hamupipőke című családi operettmusicalt hármas szereposztásban játsszák november 24-ig.
