Lajkó Félix a vajdasági Topolyán született egy pedagógus házaspár fiaként. Tízéves volt, amikor első hangszerét, egy citerát az anyjától kapta, a hegedűt hatodikos korában vette a kezébe. A szabadkai zenei középiskola második osztályát otthagyva, kölcsönkért hegedűvel indult el Budapestre, ahol a Dresch Quartet tagja lett; azóta ingázik a magyar főváros és a magyar határtól három kilométerre fekvő vajdasági Palics között.
Az „ördög hegedűsének” művészetében fellelhető a kelet-közép-európai népzene, a dzsessz, a klasszikus zene, a rock és a blues hatása, eredeti módon ötvözi a folk, a dzsessz, a cigányzene és a zsidó klezmermuzsika elemeit.
Lajkó Félix számos neves együttessel és zenésszel dolgozott, játékával világszerte elbűvölte közönségét, az Egyesült Államoktól Németországon át Japánig. Simon Broughton, a Songlines szaklap főszerkesztője például úgy fogalmazott a lengyel vonóskvintett, a Volosi és Lajkó Félix közös budapesti fellépéséről, hogy
így érezhette magát egy XVIII. század végi koncertlátogató Paganini első koncertjei után.
Első lemezét harminc éve adta ki. 2009-ben jelent meg Brasnyó Antal brácsás társaságában készített különleges albuma, A bokorból, amelynek anyagát a Palics környéki erdőben vették fel. A szuggesztív előadásmódjáról ismert virtuóz nemzetközileg is ismert és elismert. Mező című albuma (2013), amelyen csak citerán játszott, a World Music Charts Europe világzenei toplista élén állt – hasonlóra előtte csak másfél évtizeddel korábban volt példa, akkor Sebestyén Márta egy felvétele került ilyen rangos helyre. 2014-ben két lemeze is megjelent: a Végtelen című szimfonikus lemezét a Budafoki Dohnányi Zenekarral készítette, míg a másikat Lajkó Félix – Balázs János Jelszó címmel adta ki. Legutóbbi albuma 2020-ban jelent meg – az öttagú új zenekarával felvett, Lajkó Félix and Band: Start című lemeze, amelyen hegedűn játszik, a régió több világzenei listáján is előkelő helyen szerepelt.
A zenész számos szakmai elismerést tudhat a magáénak: megkapta a Magyar Rádió eMeRTon-díját, 1999-ben a Magyar Művészetért díjjal, 2005-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Megkapta a legrangosabb délvidéki művészeti elismerést, a Vajdasági Magyar Művészeti Díjat. 2016-ban Liszt Ferenc-díjban részesült, 2020-ban elnyerte a lengyel Fonogram-díjat, valamint a Fonogram – Magyar Zenei Díjat. 2024-ben érdemes művész lett.
