10. Lajkó Félix – VOŁOSI: Speedmotion
Két világ együtt...
A klasszikus és a népi vonószene találkoztatása már önmagában kockázatos, hiszen a komolyzenészek számára szinte lehetetlen feladat a paraszti hangzás és technika megtanulása. Van azonban öt zenész, akiknél e két világ tökéletes szimbiózisban van. Ösztönös és elementáris a zenéjük, amelyhez könnyedén tudott kapcsolódni egy hatodik vonós fenomén, Lajkó Félix. A lengyel VOŁOSI és a délvidéki zenész közös albuma tízpontos, nem véletlen, hogy a világzenei toplista második helyére is felkerült, a Songlines főszerkesztője, Simon Broughton pedig azt írta róla: így érezhette magát egy XVIII. század végi koncertlátogató Paganini első koncertjei után. A Lajkó Félixszel kiegészült VOŁOSIt 2020-ban láttam a Fonó Budai Zeneházban – ez a virtuóz, mélyrétegekig hatoló örömzene az, ami bizakodásra adhat okot: a népzene ma és a jövőben is lehet trendi.
9. godfater.: Álljatok meg!
Hé, emberek!...
Tátrai Tibor új szupergroupja, a godfater. alig egy éve alakult, azóta szuperlatívuszokban beszél róla a szakma és a sajtó egyaránt, átfutva a tagok névsorát, ez nem is meglepő. A „Tibusz”, Borlai Gergő, Szebényi Dániel, Gotthárd Mihály és Kéri Sámuel alkotta ötös fogat tavaly júniusi bemutatkozó koncertje óta sorra tölti meg a klubokat országszerte, legközelebb, szeptember 27-én a Budapest Park színpadát tervezik bevenni. Az eddigi koncertélményeim alapján ezúttal is őrületre számítok a power blues hazai félisteneitől, kezdésnek például el tudnám viselni az Álljatok meg!-et. A Skorpió-dal átirata elképesztően jól szól a godfater. tolmácsolásában, tegyük hozzá: itt nem a más tollával ékeskedni esetéről van szó, érzékeny és mindenekelőtt alázatos feldolgozások születnek a zenekartól. És ez nemcsak az emblematikus, nagy nótáknak köszönhető, hanem azt is mutatja, hogy elképesztően ki vagyunk éhezve a minőségi élő zenére. A godfater. pedig a nagybetűs élő zene, definiálni sem lehetne pontosabban.
8. Karthago: Apáink útján
Kutatjuk honnan érkeztünk...
A Karthago 1980-as opusa kétségtelenül az egyik legnagyobb magyar rockhimnusz. Nekem a gyerekkoromat, apukámat jelenti ez a dal. Előbbi elmúlt, utóbbi elment. De amikor még velem volt, sokszor hallgattuk együtt ezt a dalt. Meg mást is, legfőképp Stonest. Emlékszem, vicces neveket aggatott a hetvenes-nyolcvanas évek rockzenei szcénájának szereplőire. A Karthago tagjaira is. Én most is kacagok, de mivel nyomdafestéket nem tűrőek is vannak közöttük, ezt inkább megtartom magamnak. Az viszont biztos, hogy ez az egyik legerősebb, legbitangabb vokállal megtámasztott Karthago-dal!
7. Omega: Fekete pillangó
Te vagy újra az ajtóm előtt...
Nem vagyok omegás, sose voltam, de ez a dal tökéletes, még így, Klaus Meine megmosolyogtató magyarjával is. Az Omega és a Scorpions barátsága egyébként az 1970-es évek elején kezdődött, amikor a magyar zenekar nyugat-európai turnéjához kísérőzenekarként csatlakozott a német csapat. 1994-ben az Omega a Népstadionban koncertezett, ahol vendégként állt színpadra a Scorpions két tagja, Klaus Meine és Rudolf Schenker. Az eseményen Kóbor Jánossal közösen énekelték el az Omega Fekete pillangó című dalát. Ez jön most!
6. The Qualitons: Zöld, sárga
Csak ebbe ne haljak meg!...
Népdalfeldolgozás következik, a legendás KEX zenekar Zöld, sárga című dalának újragondolt változata. 2019-ben az egyik legnépszerűbb alternatív rádió, a seattle-i KEXP meghívta a The Qualitonst élőben zenélni a műsorába, ahol a csapat elsőként a kultikus KEX zenekar Zöld, sárga című dalát játszotta, amelyet a banda korábban angol nyelven, Green To Yellow címmel jelentetett meg. A dal az egész világot bejárta, a projektről így mesélt 2019-ben a zenekar:
„A Kex zenekar a 60-as évek végének az egyik legizgalmasabb könnyűzenei formációja volt Magyarországon. Rövid életútjának és Baksa Soós provokatív viselkedésének köszönhetően az underground szcénában tudott csak kiteljesedni. A zenekar működését a rendszer gyakorlatilag ellehetetlenítette. Méltatlanul elfeledett dalaik a mai napig érvényes üzenetet hordoznak, ma is aktuálisak. Az idén 50 éve alakult zenekarnak szeretnénk tisztelegni ezzel a feldolgozáslemezzel.”
A csapatot a szakma számos alkalommal a legexportképesebb zenekarnak választotta, anyagaik sorra felkerültek minden fontosabb év végi listára, 2022-ben sajnos mégis a feloszlás mellett döntöttek. Jöjjön most a Zöld, sárga a KEXP-ből!
5. Rózsa Miklós: Ben Hur
Nyolc hét alatt...
„A valaha élt legnagyobb filmzeneszerző” – méltatta a nyolcvannyolc éves korában elhunyt Rózsa Miklóst a Star Wars-filmek világhírű komponistája, John Williams. Rózsa közel száz játékfilm, többek között A bagdadi tolvaj és A dzsungel könyve zeneszerzője. Tizenhétszer jelölték Oscar-díjra, amelyből három aranyszobrot el is hódított. Az elsőt 1946-ban a Hitchcock rendezte Bűvölet kísérőzenéjéért vehette át, a szerelmi témából írott Concerto pedig legnépszerűbb alkotása lett. Másodszorra, két évvel később a Kettős életért kapta meg a filmvilág legrangosabb kitüntetését, a harmadikat 1958-ban a Ben Hurért vehette át. Ez utóbbi abból a szempontból is érdekes, hogy Rózsa szakított a hagyományokkal, miszerint a filmzenének ki kell hangsúlyoznia az egyes jelenetek érzelmi töltését. Zeneművének nem az volt az elsődleges célja, hogy didaktikusan, a zene eszközeivel is kiemelje a mondanivalót. Éppen ezért például az érzelmesebb jeleneteknél szinte alig van kísérőzene. Nincs zene a szekérverseny alatt sem, hogy a természetes hangok és zajok révén a nézőt minél jobban bevonják az élménybe, és úgy érezze, mintha ő is ott lenne az izgalmas versenyen. A teljes filmzene elkészítése mindössze nyolc hetet vett igénybe. Egy remekmű „gurult ki”, amit bárhol, bármikor, bárhányszor meg tudok hallgatni:
4. Dresch: Magyarszováti furulyamuzsika
Népzene és jazz kéz a kézben...
2010-ben került a kezembe a Csík Zenekar Szívest Örömest című óévbúcsúztató koncertjéről készült CD és DVD, amelyen hallható többek között a Csillag vagy fecske, a Sehol se talállak, vagy a Most múlik pontosan, engem azonban nem a Csík-slágerek, hanem Dresch Mihály magyarszováti furulyamuzsikája fogott meg igazán. Tiszta népzene profi tolmácsolásban.
Dresch a hazai jazz megkerülhetetlen alakja, műfajteremtő muzsikus, aki gyerekkora óta a zene mámorában él, nem fél az újdonságoktól, napról napra formálódik, akárcsak a műfaj, amiben játszik. Etno-jazznek, egy azelőtt nemigen használt kategóriának nevezik, amiben játszik, mint mondja, a műfajteremtés nem célja, ez inkább egyfajta személyes identitáskeresés. Dresch szerint a jazz elképzelhetetlen népzenei gyűjtés nélkül.
3. Tárkány Művek: Úgy szeretlek
Nap az eget…
A Tárkány Műveket a cimbalmos, zeneszerző Tárkány-Kovács Bálint alapította 2008-ban. Tradicionális népzenei dalokból merítettek, de saját szövegeikkel aktualizálták a régi nótákat, máshol a modern hangzáshoz társított régies népdalszövegeket helyezték egymással kölcsönösen új kontextusba. A zenéjük egyedi hangzásvilága pedig a cimbalom, a szaxofon, a brácsa, a fuvola, a gardon, a klarinét és a bőgő együttesében, valamint Paár Julcsi különleges énekesnő hangjában rejlett. 2010 májusában jelent meg első lemezük Arcomba az arcod vésted címmel, amely elnyerte a kritikusok és a zeneszeretők elismerését, és fölkeltette a külföldi zenekritikusok figyelmét is. A Junior Prima díjas zenekar az évek során számos tagcserén esett át, mi most a Tárkány Művek aranykorából hoztunk egy dalt, természetesen Paár Julcsival:
2. Deák Bill Gyula: Közép-európai Hobo Blues III.
Nem vagyok szent...
Kevesen vannak, akiket nem érintett meg valamilyen formában Bill kapitány és a Kőbánya blues. Vagy az István, a király. És persze a Rossz vér. Na, nemcsak a dal, hanem a lemez egésze. Ez az első Deák Bill-szólóalbum, amely egy Hobo Blues Band-lemeznek is tekinthető hiszen az akkori H.B.B. felállás készítette. Olyan örökzöld szerzemények szerepelnek rajta, mint a Felszarvazottak balladája, a Mindenem a tévé, vagy a csodálatos szöveg- és dallamvilágú Közép-európai Hobo Blues III.
„Nincs semmim, mit másokra hagyhatnék,
Nem vagyok bölcs vezér, nem vagyok szent,
Néha még álmodom, már nem félek,
Eddig még bármiben hittem is, mind tönkrement.”
1. Muzsikás: Betyárnóta
Csütörtökön virradóra…
Számtalanszor számtalan formában hallottam már ezt a dalt – a Muzsikástól, a Woven Handtől, Nóvé Somától –, de sosem felejtem el, amikor a Muzsikás 40. jubileumi koncertjén a Sziget akkor még létező Világzenei Nagyszínpadán Éri Péter belekezdett az első taktusokba. Már azelőtt is sokat jelentett nekem ez a dal, azóta pedig végérvényesen beköltözött a szívembe és a lejátszási listámra is.
A Muzsikás együttes kultikus albumai – Nem úgy van most, mint volt régen, Nem arról hajnallik, amerről hajnallott…, „Ősz az idő” – rengeteg zenészt inspiráltak idehaza és külföldön egyaránt. A denveri alt-county-folk-rock banda, a 16 Horsepower (mai Woven Hand) a Betyárnótát a Muzsikáson keresztül ismerte meg, és készítette el a maga változatát. „És ez nem is akárhogy történt. Amikor David Eugene Edwards énekes meghallotta ezt a dalt, nem csak hogy föl akarta dolgozni, hanem engedélyt is akart rá kérni. Így hát eljött Magyarországra és bekopogott Éri Pityu tordasi házába” – mondta egy korábbi interjúban Hamar Dániel, a Muzsikás együttes bőgőse. A dalt Nóvé Soma is feldolgozta a Middlemist Reddel az MR2 Akusztikban, később Mordái nevű zenekarával egy egész albumot szentelt a Muzsikás életművének, többek között újragondolták a Hidegen fújnak a szelek című dalt is. Azt pedig, hogy milyen ereje van a Betyárnótának, az a videó is bizonyítja, amely a brit WHITBY Musicport fesztiválon készült egy lelkes Muzsikás-rajongóról. A brit férfi szinte tökéletes magyarral énekelte el Éri Péteréknek a Betyárnótát, az együttes legnagyobb meglepetésére. Jöjjön most az említett dal a Szigetről 2013-ból:
+1. Áron András: Border blues
I was born to be a liar...
Áron András „Apey”-ról csak szuperlatívuszokban lehet írni – a dalszerző-énekes-gitáros szólóban, az Aron Andras & The Black Circle Orchestrával és metálzenekarával, a Lazarvsszal is nagyon sikeres. Már megszokhattuk, hogy nála a brutálisan őszinte dalszövegek és a megalkuvás nélküli, minőségi zene kéz a kézben járnak, amikor pedig bluest énekel, tényleg eláll a lélegzetünk. Nincs még egy ilyen hang Magyarországon, és az sem vitás, hogy Apey világszínvonalon beszéli a folk, a blues és a country nyelvét is.
A szerző a Mediaworks Kulturális divíziója, a Kultúrnemzet szerkesztője
