Szigeti Ferenc, a Karthago vezetője elöljáróban leszögezte, hogy a könnyűzenei díj névválasztása tökéletes, mert
Máté Péter zseni volt.
– Még a Corvina zenekarral kísértük többhetes külföldi turnékon – emlékezett kapcsolatuk kezdetére a gitáros, zeneszerző.
Megjegyzésemmel, miszerint ha Máté Péter nem Budapesten, hanem Londonban születik, akkor világsztár lehetett volna, Szigeti Ferenc egyetértett, majd hozzáfűzte: nem csak ő, többen a hazai könnyűzenei életből, s megjegyezte: a Karthago szintén eljutott a nemzetközi siker küszöbéig.
– 1983-ban az osztrák–német Teldec kiadó igazgatója, Franz Joseph Wallner benevezett bennünket a villachi nemzetközi dalfesztiválra Ausztriában, a Requiemmel, amit a cannes-i MIDEM-en, a kor legjelentősebb zenei vásárán hallott tőlünk. Ekkor megkerestem Máté Pétert, nincs-e kedve szimfonikus hangszerelést írni a dalhoz – elevenítette fel a múltat a gitáros.
Máté Péter megírta a szimfonikus kíséretet, a Karthago pedig megnyerte a fesztivált.
A szombati döntőt követően, hétfőn már a boltokba is került a kislemez, a zenekar pedig két nagylemezre szóló szerződést kapott.
– Az első aranylemez lett, s kiadták a környező nyugat-európai országokban is, valamint tervbe vették az angliai megjelentetését – mesélte Szigeti Ferenc, aki a győzelem másnapján felhívta az Interkoncert igazgatóját a hamarosan lejáró tartózkodási engedélyük miatt, lévén maradniuk kellett volna mint győzteseknek több hónapra Bécsben, interjúkat adni, koncertezni, lemezeket készíteni.
– Azt mondta, hogy
Ameddig tart a papírotok, addig tart, aztán gyertek haza, Baján lesz fellépésetek
– elevenítette fel a zenekarvezető, miként szerelte le a Nemzetközi Koncertigazgatóság – ezt hívták a muzsikusok Interkoncertnek – könnyűzenei osztályának vezetője.
Máskor úgy esett, hogy meghívták a zenekart a MIDEM-gálára Cannes-ba. Az Interkoncert két nap késéssel adta le a nevezést, valamint plusz tizenkét ember névsorát, akik az ötfős Karthagót kísérték volna.
Ama győzelem estéjén a zenekar összeült, hogy titkosan szavazzon: maradnak, azaz disszidálnak, vagy hazamennek, amint lejárnak a papírjaik. Megdöbbentő, de efféle szavazáson az Omega és az LGT legénysége szintén átesett, mindkét zenekar a nemzetközi siker előszobájában.
– Négy-egy arányban úgy döntöttünk, hogy hazajövünk – emlékezett.
E kitérőt követően ugorjunk vissza 1979-be, Máté Péterhez.
– Péter írt két lemezt, egyet Zalatnay Cininek, a Tükörkép címűt, egyet magának, a Szívhangokat. Mindkét lemezt mi játszottuk fel – árulta el, meg azt is, hogy amikor megkapták a díjat, az jutott eszébe, tiszteletből fel kellene dolgozni Máté Péter kétszáz dala közül néhányat.
– Forgattam magamban az ötletet, végül arra jutottam, legyen egy egész CD, 10-12 számmal. Ilyet még amúgy sem csinált senki, hogy egy énekes életművéből egy zenekar készít feldolgozáslemezt – mesélte Szigeti Ferenc.
Amikor megosztottam az elképzelést a zenekarral, a többiek hümmögtek: jó ötlet ez?